Ehhez járul még az az egyenként 460-850 millió dollár, amelyet a Morgan Stanley szerint bankonként kiszabhatnak a felügyelő hatóságok az érintettekre. Az elemzők a Barclays esetéből következtették ki a bírság várható összegét. Eddig csak a brit óriásbank esetében bizonyosodott be, hogy manipulálta a londoni bankközi kamatot azért, hogy kedvezőbb feltételek mellett finanszírozhassa tevékenységét, de a Financial Times Deutschland szerint összesen mintegy húsz pénzintézet ellen folyik jelenleg vizsgálat az ügyben.
Az Egyesült Államokban a hatóságok látókörébe került a Bank of America, a Deutsche Bank, a Citi, az UBS, a JP Morgan. Nagy-Britanniában a Barclays mellett a Lloyds, az HSBC és az RBS is bajban lehet, de lehet, hogy fizetnie kell a svájci-japán Mitsubishi-UFJ-nek és a Crédit Suisse-nek is.
A Libort tíz deviza viszonylatában állapítja meg a Bank of England, amely tizennyolc bank aktuális finanszírozási költségeinek átlagát tekinti irányadónak. Ebből következik, hogy a pénzintézetek közti egyeztetés nélkül nemigen lehet hatékonyan manipulálni a rátát. A becslések szerint összesen 350 ezer milliárd dollárnyi ügyletet alapoznak a Liborra és a bankok akkor kerülnek nagy bajba, ha az Egyesült Államokban elindulnak a kártérítési perek az ügyben.
A befektetési bankok mellett már Baltimore városa is megindította az eljárást az ügyben, de ezt fontolgatja Massachusetts és Florida állam is. A helyzetet még súlyosabb teszi, hogy az Egyesült Államokban a megosztott felelősség elvét alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a csalásban esetlegesen résztvevő pénzintézeteknek a teljes kár után kell fizetnie, függetlenül attól, hogy ebben céges szinten neki mekkora része volt.
A New York Fed szóvivője közölte, hogy a Wall Street-i bankok kapcsán ma kapják meg a szükséges dokumentumokat. A Federal Reserve egyébként már korábban tisztázta magát a vádak alól, az amerikai jegybank ugyanis közölte, hogy már 2004-ben figyelmeztette brit társát arra, hogy a Libor meghatározásának folyamatát felül kellene vizsgálni.
