BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább nőtt a bankbotrány

A magyarországi bankok nem valószínű, hogy nyertek a Libor manipulálásán, az ügyfelek viszont jól járhattak azzal, hogy a Barclays megpróbálta a valóságos szint alá nyomni a hivatalos bankközi kamatot.

A magyarországi bankok is érezhették, amikor 2008 őszén, a Lehman Brothers bukása után hiába próbáltak forráshoz jutni a bankközi piacon, hogy nem feltétlenül reálisak a londoni bankközi kamatlábak (Libor). Már akkor felvetődött, hogy a brit bankszövetség 16 tagja közül egyesek manipulálhatják a bankközi kamatokat, számos panasz érkezett ugyanis arra, hogy a Libort meghatározó hitelintézeteken kívül jóformán egyetlen bank sem jut hozzá kölcsönhöz a hivatalosan megadott ráták mellett. A panaszosoknak igazat adott a brit és az amerikai pénzügyi felügyelet, amely rekordösszegű, összesen 453 millió dolláros bírságot rótt ki a Barclays bankra a Libor manipulálása miatt.

A hitelintézet vélhetően azért próbálta lefelé módosítani a bankközi kamatlábat, hogy leplezze, milyen magas forrásköltségek mellett jut hitelhez, illetve azért, hogy felduzzassza egyes kereskedőinek a profitját. A valóságosnál alacsonyabb bankközi kamatlábak felállításából úgy profitálhatott a Barclays, hogy ezáltal olcsóbban juthatott hozzá forrásokhoz – mondták lapunknak banki ügyekben jártas szakértők. A nyereség azonban csak néhány nagybanknál csapódhatott le, a hitelintézetek többségének nem jutott belőle.

A hazai bankrendszerben is elterjedtek a Liborhoz kötött kamatozású hitelek főleg a devizakölcsönök körében. Az euróalapú hiteleknél ugyan jellemzőbbek az Euriborhoz kötött kamatok, de a svájcifrank- és dolláralapú finanszírozás esetében sok esetben a Libor az irányadó.
A hazai bankok viszont a szakértők szerint aligha profitálhattak a Barclays akciójából, mivel a saját kamatmarzsuk ezáltal nem nőtt meg. A történet nyertesei talán csak a hazai devizahitelesek lehettek, akik a manipulált adatok miatt – egy ideig legalábbis – az indokoltnál alacsonyabb kamatokat fizethettek. A hazai gyakorlatban jellemzően a vállalati ügyfelek kamatait kötötték a Liborhoz a bankok. A nagyvállalati kliensek körében változó kamatozású hitelnél szinte mindig valamilyen bankközi kamathoz igazítják a rátákat a hitelintézetek, de egyre elterjedtebb ez a gyakorlat a kis- és középvállalatoknál is.

Idén április elejétől pedig az átlátható árazás jegyében már a lakossági ügyfelek jelzáloghiteleinél is valamilyen referenciarátához kell kötniük a bankoknak a hitelkamatokat. A Barclays egyébként a most kipattant botrány után kis híján vezetés nélkül maradt. Először Marcus Agius, az igazgatóság elnöke mondott le még hétfőn, majd kisvártatva követte őt Bob Diamond, a vezérigazgató is. Lapzártánkkor éppen úgy festett a helyzet, hogy Agius mégis marad, de csak addig, amíg nem talál újabb első embert a pénzügyi csoport.

A két vezető távozásával azonban még korántsem biztos, hogy véget érnek a Barclaysnél a vezércserék. A Wall Street Journal szerint nem kizárt, hogy a nemrég kinevezett operatív vezérigazgató-helyettes, Jerry del Missier is kénytelen lesz távozni a banktól. Ha pedig belső emberrel oldanák meg Diamond utódlását, akkor a lap szerint a potenciális jelölt Antony Jerkins, a lakossági és vállalati banki üzletágért felelős vezérigazgató lehet.

Hogyan alakul ki a Libor?

A londoni bankközi kamatláb (Libor) kiszámítása úgy történik, hogy 16 vezető brit hitelintézet minden délelőtt 11:10-kor beírja a saját bankközi kamatait a Thompson Reuters megfelelő adatbázisába. A Reuters ezután kiveszi az adatok közül a legmagasabbakat és a legalacsonyabbakat, a maradékot átlagolja. Az eredményeket minden nap 11:30-kor teszi közzé a brit hírügynökség. Hasonló módon történik több más bankközi kamatláb, így a budapesti Bubor vagy az eurózónára vonatkozó Euribor kiszámítása is.

A Libor mértéke azért érzékeny kérdés, mert ez az alapja világszerte összesen több mint 800 ezer milliárd dollárnyi értékű értékpapír- és hitelállomány kamatának, ezen belül 350 ezer milliárd dollárnyi csereügylet és 10 ezer milliárd dollárnyi hitel kapcsolódik hozzá. A hitelek között az amerikai árupiaci és határidős kereskedelmi bizottság szerint autó- és lakáskölcsönök is vannak. A kamatok igen kismértékű változása vagy pontatlansága is komoly hatással lehet a befektetések hozamára vagy a hitelkamatokra.

A Libor mértéke azért érzékeny kérdés, mert ez az alapja világszerte összesen több mint 800 ezer milliárd dollárnyi értékű értékpapír- és hitelállomány kamatának, ezen belül 350 ezer milliárd dollárnyi csereügylet és 10 ezer milliárd dollárnyi hitel kapcsolódik hozzá. A hitelek között az amerikai árupiaci és határidős kereskedelmi bizottság szerint autó- és lakáskölcsönök is vannak. A kamatok igen kismértékű változása vagy pontatlansága is komoly hatással lehet a befektetések hozamára vagy a hitelkamatokra. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.