BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vizsgálják a Bubort is

A budapesti bankközi kamatláb (Bubor) meghatározásának módszerét kezdi vizsgálni a PSZÁF. A felügyelet hangsúlyozottan nem gyanít szabálytalanságot, csak ellenőrizni kívánja az itthoni folyamatokat. A kamatjegyző több mint 10 pénzintézet által küldött adatok alapján állapítják meg különböző időszakokra a Bubort; ennek szintje jelenleg futamidőtől függően 5,8 és 6,8 százalékpontig terjed – közölte Binder István. Azt is kifejtette, hogy a Bubor fontos költségeleme lehet egy-egy hitelnek akkor, ha a bank nem a saját, hanem egy másik bank forrásaiból finanszíroz.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor meghatározásával kapcsolatban; a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe – jelentette ki Binder István, a PSZÁF szóvivője tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A szóvivő hangsúlyozta: nincs semmilyen előzetes feltételezésük vagy gyanújuk, mindössze azt szeretnék megvizsgálni, hogy a Bubor meghatározása megfelelően történik-e.
„Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez a folyamat hogyan zajlik, ezeket hogyan szabályozzák, ellenőrzik” – mondta a szóvivő.

A kamatjegyző több mint 10 pénzintézet által küldött adatok alapján állapítják meg különböző időszakokra a Bubort; ennek szintje jelenleg futamidőtől függően 5,8 és 6,8 százalékpontig terjed – közölte Binder István. Azt is kifejtette, hogy a Bubor fontos költségeleme lehet egy-egy hitelnek akkor, ha a bank nem a saját, hanem egy másik bank forrásaiból finanszíroz.

Hozzáfűzte: egy közelmúltbeli – 2012. áprilisi – jogszabályváltozás alapján az újonnan kiadott lakáshiteleknél már csak referenciamutatóhoz köthető hiteleket lehet nyújtani, és az egyik ilyen referencia-mutatószám éppen a Bubor. Van tehát egy olyan ügyfélkör, akinek a hitelköltségére közvetlenül hat a budapesti bankközi kamatláb, tehát nem mindegy, hogy ezt szabályosan képezték-e – hívta fel a figyelmet a pénzügyi felügyelet szóvivője. A Bubornak egyébként nem csak a lakossági hiteleknél jut kitüntetett szerep, a vállalkozói forintkölcsönöknél létezése óta az volt a viszonyítási alap.

A bankközi kamatlábak mértékére a mögöttünk lévő nyáron terelődött rá a figyelem: akkor pattant ugyanis ki a londoni bankközi ráta (Libor) manipulálásával kapcsolatos botrány, amely július elején napokig vezette a híradásokat. Akkor derült ugyanis ki, hogy évekkel korábban pénzügyi szolgáltatók megkísérelték befolyásolni a brit bankközi kamatláb mértékét.

Elsőként a Barclays neve merült fel az ügyben, miután 290 millió fontos bírságot kapott az általa elkövetett szabálytalanságokért. Bár a bank részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot ígért az ügyben, a botrány kirobbanásától számított három napon belül sem elnöke, sem vezérigazgatója nem volt a helyén. Rövid időn belül viszont terjedni kezdett a botrány, és néhány hét után már nagyjából húsz bankról lehetett tudni, hogy érintett a manipulációs ügyben. A hatóságok által vizsgált bankok ráadásul nem csak Nagy-Britanniában és az EU-ban működnek: képbe kerültek amerikai és svájci szereplők is.

A Egyesült Államokban a hatóságok látókörébe került a Bank of America, a Deutsche Bank, a Citi, a UBS, a JP Morgan. Nagy-Britanniában a Barclays mellett a Lloyds, az HSBC és az RBS is bajban lehet, de lehet, hogy fizetnie kell a máig tartó vizsgálatok után a svájci-japán Mitsubishi-UFJ-nek és a Crédit Suisse-nek is. A szakértők mindenesetre több tízmilliárd dollárra becsülik a Libor manipulációjából eredő károkat: ezek tükrében nem csoda, hogy napirendre került a bankközi kamatláb számítási módjának felülvizsgálata is.

Támpont 1996 óta

A Bubor egyszerűen megfogalmazva a kereskedelmi bankok egymásnak felajánlott kihelyezési rátájának átlagát jelenti. A Bubor százalékos értékeit a Magyar Forex Társaság (MFT), a hazai hitelintézetekben dolgozó deviza- és pénzpiaci kereskedők szakmai szervezete a jegybank közreműködésével naponta számolja ki és teszi közzé, a vonatkozó szabályzat alapján. A ráta 1996. augusztusi indulását követően rövid idő alatt a bankok forinthitelezéseinek elsődlegesen alkalmazott kamatbázisává vált a hazai piacon. (Kezdetben a fixinget egy és három hónapra állapították meg, majd 1997-től elérhetővé vált a 6 havi érték is.)

A bankközi irányadó ráta a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál, emellett a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolásánál jelent referenciaszintet, a pénzügyi szolgáltatóknak és ügyfeleiknek egyaránt. Ahhoz, hogy a Bubor széles körben elfogadott és alkalmazott legyen, az MFT tagjai a Magyar Nemzeti Bankkal közösen továbbra is működtetik az annak napi megállapítását szolgáló fixingeljárást.

A bankközi irányadó ráta a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál, emellett a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolásánál jelent referenciaszintet, a pénzügyi szolgáltatóknak és ügyfeleiknek egyaránt. Ahhoz, hogy a Bubor széles körben elfogadott és alkalmazott legyen, az MFT tagjai a Magyar Nemzeti Bankkal közösen továbbra is működtetik az annak napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek