Biztosítási adó: a cégek részben lenyelik

A szokásosnál nagyobb mértékben emelkedhetnek jövőre a lakásbiztosítások díjai – állítják a lapunk által megkérdezett piaci szereplők. Ennek alapvetően két oka van, az egyik a magas infláció, a biztosítók ugyanis jellemzően a pénzromlás ütemének megfelelően emelik évről évre a biztosítások tarifáját – ez az úgynevezett indexálás. Magyarország ezen a téren európai rekordernek számít, a legutolsó inflációs adat, a szeptemberi 6,6 százalékos volt. A másik tényező, amely szintén az áremelkedést mozdíthatja elő, a jövőre bevezetendő biztosítási adó. Ennek értelmében a vagyonbiztosításokat, köztük a lakásbiztosításokat is 10 százalékos közteher sújtja majd.

Jelenleg Magyarországon a lakóingatlannal rendelkezők többsége rendelkezik lakásbiztosítással, a penetráció 72-73 százalék körüli lehet, ami még európai összevetésben sem számít rossznak. Bár a lakóingatlan biztosítását a lakosság többsége ez alapján kiemelkedően fontosnak tartja, az árverseny ebben a szegmensben is egyre fokozódik a biztosítók között. A piacot korábban hagyományosan négy nagy társaság uralta: az Aegon, az Allianz, a Generali és a Groupama Garancia, a kisebb és közepesebb biztosítók azonban egyre sikeresebben csábítanak át klienseket a nagyoktól különféle szolgáltatásaikkal.

Az egyik pont, ahol képesek megszorítani a nagyokat: az ár. Ebben – akárcsak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében – a kezükre játszanak az internetes alkuszi portálok is, amelyek számos biztosító ajánlatát kínálják már az ügyfeleknek. Egy-egy ingatlan esetében pedig, ha nincsenek az ügyfélnek különleges kívánságai, az alapcsomagok között hatalmas árkülönbségek lehetnek; van olyan biztosító, amelyik egy átlagos lakásra szinte fél áron kínál hasonló csomagot, mint a konkurencia.

A fokozódó árverseny az egyik oka annak, hogy a biztosítók szerint a biztosítási adó sem hárítható át teljes mértékben jövőre az ügyfelekre. „Úgy látjuk, a piaci verseny miatt csak részben hárítható át az adó” – mondja Tóth Sándor, a KÖBE ügyvezetője. „Az éles versenynek köszönhetően az adó lassan fog beépülni a díjakba, és a várakozásaink szerint legfeljebb 50-70 százalékban” – teszi ehhez hozzá Flamich Gábor, a Signal gépjármű- és lakossági vagyonbiztosítási főosztályvezetője. Mezey Rita, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító termékmenedzsere is arra számít, hogy a komoly díjverseny miatt a közteher csak mérsékelten jelenik majd meg a díjakban. Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója is úgy véli, egy átlagos lakás biztosításának havi díja az inde­xálás és az adó hatásának együttes eredményeként 100–200 forinttal emelkedhet majd.

Az viszont már most egyértelmű, hogy a jövőre jelentkező adóteher másképp fogja érinteni a piaci szereplőket, mint az eddigi különadó. A biztosítási adót az élet- és egészségbiztosításokra nem vetik ki, a vagyon- és balesetbiztosításoknál a mértéke 10 százalékos lesz, a cascónál pedig 15 százalékos. Korábban a biztosítók nagyjából a díjbevételük 5-6 százalékát fizették be az állam számára, könnyen belátható, hogy most az arányok eltolódnak majd. Azok a cégek, amelyeknél az életbiztosítások dominálnak, kevesebbet fizetnek majd – ha egyáltalán kell fizetniük –, miközben a vagyonbiztosításban erősebb, különösen a cascóban nagyobb részesedéssel rendelkezőknél az adóteher fokozódhat. Mivel a piaci szereplők csak mintegy fele volt már tavaly is nyereséges, könnyen lehetséges, hogy az új közterhet, bármennyire is ezt kívánná a verseny, nem lesz képes minden cég azonos mértékben lenyelni.

Ez hozhat akár némi átrendeződést is a lakásbiztosítási piacon. A változások nyertesei Tóth Sándor szerint azok a biztosítók lesznek, amelyek képesek új, naprakész konstrukciókat kínálni mind az új, mind a meglévő ügyfeleik számára. Hasonlóan vélekedik Mezey Rita is, aki szerint a piac nyertesei azok lesznek, akik a hazai piac, a hazai fogyasztói igények figyelembevételével alakítják ki a termékeiket. Vannak azonban olyan cégek is, amelyek szerint az adóteher csökkentheti majd a versenyt, Flamich Gávor szerint ez a közteher kifejezetten a magasabb átlagdíjú, nagyobb állományú társaságoknak kedvez majd, a kisebb nyereséghányaddal dolgozó piaci szereplők ugyanis várhatóan kénytelenek lesznek majd árat emelni.