A magyar biztosítási szektorról szólva az elnök elmondta: a nyugat-európai szinthez képest alulbiztosítottak vagyunk, a régióhoz képest viszont a trendvonalon vagyunk. Az élet ágon jobbak vagyunk a régiónál, a nem élet vonalon viszont gyengébbek. Nálunk az államnak a nyugdíj- és egészségbiztosításban betöltött szerepe erősebb, mint Nyugat-Európában, ennek következménye van a szektorra nézve is. A fogyasztók úgy gondolják, az állami gondoskodás fenn fog maradni. Szász szerint jó lenne, ha a biztosítók nem az adóelőnyökre fókuszálva fejlesztenék ki a termékeiket, hanem az állami szerepvállalás kiszorulására koncentrálnának. Erre a biztosítási szakmának időben fel kellene készülnie.
A biztosítási termékek áráról szólva Szász megállapította, hogy az elmúlt tíz évben a nem élet ág költségei emelkedtek, miközben a szolgáltatásokra fordított összeg csökkent. Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz viszonyítunk, azt látjuk, a kgfb költségei lassabban nőnek, mint a többi nem életági terméké. Ez a versenynek köszönhető.
Az életág hozamainak alakulásáról is beszélt a PSZÁF elnöke. A unit linked és a vegyes életbiztosítások is mínusz nulla hozamot biztosítanak az ügyfelek számára, ilyen feltételek mellett nincs sok értelme megtakarítási életbiztosításokat kötni. Ha a biztosító a befektetések fölötti döntést átadja az ügyfelének, azt látják, hogy a biztosítók alapvetően biztonságos, prudens eszközöket választanak, míg a fogyasztók kockázatosabbakat, ez azonban a magasabb hozamokban nem igazolódik vissza.
A bankokkal kapcsolatban hónapok óta tart a vita, hogy a kereslet vagy a kínálat szűkülése okozza-e a mérlegleépüléseket. A biztosítóknál is van ilyen tendencia, a szektor mostani átlagos tőkefeltöltöttsége viszont jó, 200 százalékos. A biztosítóknál alapvetően nincs kínálati korlát, inkább a kereslettel vannak gondok. Szász szerint is fontos lenne a termékek átláthatóbbá tétele, a pusztán kockázati típusú lakásbiztosításoknál sikerült is megállapodni egyfajta standardizálásban, ami hozzásegíthet a termékek könnyebb összehasonlításához.
A másik fontos kérdés a közvetítői rendszer szabályozása. A közvetítők alkalmazása a biztosítók szempontjából érthető, ezeket a szolgáltatásokat – szemben a banki szolgáltatásokkal – nem egyértelmű, hogy maguktól megkötik az ügyfelek, kell egy kezdeti lökés. Az ügyfelet azonban meg is kell tudni tartani. A közvetítők azonban sajnos nem elkötelezettek a saját munkájuk iránt, inkább csak egyfajta átmeneti megélhetési forrásnak tekintik ezt a szakmát két munkahely között. Szász szerint ebből a helyzetből ki kellene törni, a felügyelet szabályozási javaslatát azonban ma még a szakma nem tudja teljesen átvenni. Egyelőre a hatósági vizsga szabályait alakítanák át, jövőre moduláris rendszerben kell majd a vizsgákat letenni elektronikus formában. Szász szerint a javadalmazási kérdésekhez is hozzá kell majd nyúlni annak érdekében, hogy ne csak az ügyfélszerzés, de az ügyfelek megtartása is fontos legyen.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztostások (kgfb) liberalizációjáról Szász elmondta, annak örülnek, hogy ha félreáraz a kampányban egy biztosító, később tudja módosítani a tarifáit. Adminisztratív szempontból is jó, hogy talán kevesebb lesz a hibalehetőség, ha elnyújtottabb lesz a kampány. Ami negatív lehet, hogy a fogyasztók talán kevésbé figyelnek majd arra, hogy mikor válthatnak.
