Ha a karib-tengeri szigeteken keres valaki eladó ingatlant, nem csak a varázslatos strandok és a gondtalan életvitel jelent vonzerőt, hanem egyre több ingatlanhirdetésben jelenik meg, hogy állampolgárságot is kínálnak az ott lakást vásárlóknak – írja az Origo.
A régió öt szigetországa – Antigua és Barbuda, Dominika, Grenada, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Lucia – már 200 000 dollártól (kb. 66,4 millió forint) is kínál ilyen befektetési állampolgárságot (CBI), amivel párhuzamosan megtartható a meglévő állampolgárság.
Ezeknek az országoknak az útlevelei vízummentes belépést biztosítanak a világ mintegy 150 országába, beleértve az Európai Unió schengeni övezetének tagjait és az Egyesült Királyságot is. A tehetősek számára pedig a szigeteken biztosított adómentesség, például az árfolyamnyereség utáni vagy az örökösödési adó, illetve bizonyos esetekben a jövedelemadók teljes hiánya további jelentős vonzerőt jelent.
Nem csoda, ha Antigua és Barbudán az ingatlanközvetítők például nehezen tudják tartani a lépést a kereslettel. Nadia Dyson, a Luxury Locations tulajdonosa arról számolt be a BBC-nek, hogy a vásárlók akár 70 százaléka is állampolgárságot szeretne, és túlnyomó többségük az Egyesült Államokból érkezik. „Tavaly ilyenkor szinte kivétel nélkül ún. életstílus-vásárlók voltak és csak néhány, itteni állampolgárságra áhítozó vevő” – mondja az ingatlanos szakember.
A Henley & Partners szerint az elmúlt évben az amerikai állampolgárok adták a CBI-kérelmek nagy részét a Karib-térségben, emellett Ukrajna, Törökország, Nigéria és Kína tartozik a kérelmezők leggyakoribb származási országai közé. Hozzáteszik, hogy a karibi CBI-programokra irányuló kérelmek száma összességében 12 százalékkal nőtt 2024 negyedik negyedéve óta.
Kitűnő példát kínál a kanadai Halifaxban élő Robert Taylor, aki ingatlant vásárolt Antigua és Barbudán, és azt tervezi, hogy még az idén nyugdíjba vonul. „Antiguát azért választottam, mert fantasztikusan tiszta a tenger vize és nagyon barátságosnak találom az embereket.”
Ezeknek a programoknak a bevezetése azonban korántsem volt mentes a vitáktól.
„Amikor az antiguai kormány 2012-ben először vetette fel az útlevéleladások ötletét, akkora volt a tiltakozás, hogy tüntetők vonultak az utcára” – emlékszik vissza Gisele Isaac, a képviselőház volt elnöke. „Az emberek úgy érezték, hogy úgymond eladjuk az identitásunkat olyanoknak, akik semmit sem tudnak rólunk” – mondja.
Hatalmas üzletről van szó, de lehetnek árnyoldalai is – erről itt olvashat bővebben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.