A bankok honlapjain található kondíciós listákon is tetten érhető a csökkenés: bár akciós ajánlatokból még mindig akad bőven, a négy százalék körüli ajánlatok már eltűntek a piacról. Ennek ellenére a felhozatal nem tekinthető rossznak, hiszen a legjobb ajánlatok még mindig elérik a 3,50 százalékos szintet, amely egy euróbetétnél egyáltalán nem rossz teljesítmény. Két tendencia mindenesetre egyértelműen látszik: egyrészt a pénzügyi szolgáltatók nagyobb része többnyire a hosszabb - 6 és 12 havi - lejáratoknál akciózik, másrészt az igazán jó kamatok elérését sok esetben új források elhelyezéséhez, vagy kellően aktív számlahasználathoz kötik a szereplők. A hat hónapos lejáratnál például a CIB Bank 3,20 százalékos kamatot kínál az eurót elhelyező ügyfeleinek. Az MKB Bank évi 3,21 százalékot ígér fél éves futamidőnél az euróbetétekre, ám ehhez az ügyfélnek a sokatmondó nevű „Napi bankkapcsolat” nevű betétet kell választania. A rövidebb lejáratoknál most a K&H akciós ajánlata emelkedik ki a mezőnyből - a hitelintézet 3 hónapra évi 3,50 százalékot fizet -, ám itt is feltétel, hogy az ügyfél új forrást hozzon be.
A lakossági ügyfelek az euró- és a dollárbetétek között válogathatnak még elsősorban akciós ajánlatok között. A dollárban elhelyezett betéteknél 2-2,5 százalékos kamatok érhetők el az alkalmi ajánlatok között, míg a svájci frank konstrukcióknál már az évi két százalékos kamat is igen jó eredménynek számít.
A devizabetéteknél viszont nem elsősorban a kamat, hanem inkább az árfolyam mozgása generálhat komoly mozgásokat. A forint jelenlegi pozíciói alapján viszont nem várható, hogy az új betételhelyezések mennyisége jelentős növekedésnek indulna a lakossági ügyfelek részéről, hiszen a 300 forint környéki kurzus nem jelent ideális beszállási pontot, arról pedig most nincs szó, hogy az ügyfelek tömegesen menekülő eszközként tekintenének az idegen fizetőeszközökre.
Ezermilliárd és környéke
November végén 1034,5 milliárd forintot tartottak a háztartások devizabetétben, amely nagyjából 5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A devizabetéteik legnagyobb részét - csaknem háromnegyedét - éven belül lekötött konstrukciókban tartották a háztartások, elenyésző viszont az egy, éven túli időtávra befektetett pénz aránya. A látra szóló devizabetétben lévő pénz mennyisége viszont érezhető mértékben emelkedett: majdnem 30 milliárdos növekedés után 236,2 milliárd forintot tett ki.
