Van további tere a növekedésnek

- Hogyan alakult az elmúlt év az OTP Lakástakarék szempontjából?

Az éves beszámoló elfogadását megelőzően annyit el lehet árulni, hogy a négy értékesítési szegmensünk közül háromban – az önálló termékértékesítésnél, a társasházaknál, valamint a projekteknél – nőtt az értékesítés 2011-hez képest, a hitelhez kapcsolt termékek területén pedig nagyjából stagnált. Az elmúlt években a hitelhez kapcsolt, úgynevezett kombi termékek értékesítése a hitelkereslettel párhuzamosan visszaesett, ugyanakkor az új kötéseken belül jelentősen megnőtt az önálló lakás-takarékpénztári szerződések aránya. Fontos kiemelni, hogy a konstrukció pozíciói érezhetően erősödtek a többi megtakarítási formához képest, amelyet megerősít, hogy a válság kitörését követően évente átlagosan több mint 20 százalékkal nőtt a társaságunk által megkötött önálló szerződések száma.

- Mennyire segítették a működésüket az elmúlt időszakban életbe lépett jogszabályi változások, például a futamidő növelése?

Az elmúlt években több olyan változás is történt a szabályozásban, amely láthatóan ösztönözte a piacot. Az első ilyen változás 2007-ben történt, amikor a korábbi 4 helyett 7 kategóriát vezettek be a társasházaknál, így a nagyobb lakásszámú épületeknél még kedvezőbb feltételekkel vált finanszírozhatóvá a felújítás. A 8 év utáni szabad felhasználás 2009-es megszüntetése ugyan új korlátot jelentett, viszont a maximális futamidő 2011-es tíz évre emelése határozottan jót tett a piacnak: utóbbi hatása már érződik abban, hogy nőni kezdtek az átlagos futamidők. Nagy előrelépést jelentett az a változás is, hogy a közeli hozzátartozók megtakarítása már ingatlantulajdon nélkül felhasználható, hiszen ezzel egy komoly korlát tűnt el a rendszerből, lehetővé téve a szerződések családon belüli könnyebb felhasználását.

- Mire használják az ügyfelek a lakás-takarékpénztári megtakarításaikat?

Ügyfeleink alapvetően két fő célból kötnek szerződést: az egyik a lakásfelújítás, a másik a minőségi csere. Jelenleg öt év megtakarítással – a hitelrészt is figyelembe véve – két szerződő 7 millió forinthoz juthat hozzá, amely Budapesten is bőven elég egy lakáscseréhez, vidéken pedig ingatlanvásárláshoz is megfelelő hátteret biztosíthat. A lakáscsere pedig a következő időszakban sokaknak időszerű cél lehet: a 2002 és 2008 közötti boom idején ugyanis sok fiatal pár vett új, de viszonylag kis alapterületű lakásokat, amelyeket egy következő életszakaszba jutva feltehetően nagyobbra kívánnak majd cserélni.

- Piaci vélemények szerint a lakás-takarékpénztári termék fiókban nehezen eladható, ám az OTP csoport egyik fő értékesítési erőssége pont a nagy hálózat. Mennyi szerződést tudnak fiókban eladni?

Amíg nagy volt a kereslet a hitelhez kapcsolt termék iránt, addig a fióki értékesítés aránya 60 százalék környékén mozgott. Mára ez az arány a hitelek visszaszorulásával 40 százalékra csökkent, vagyis a szerződések 60 százalékát egyéb csatornákon kötjük. Ez nem véletlen, hiszen a potenciális ügyfelek nagy része magától nehezen találja meg ezt a konstrukciót – sokuk annak ellenére sem igazán hallott róla, hogy a konstrukció közel 16 éve létezik –, ezért nekünk kell megtalálni őket. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tettünk az elmúlt időszakban: 2012 végére kialakítottuk a külső értékesítési csatornánkat, amely keretében az OTP csoport mobil tanácsadói az ügyfélnek alkalmas időpontban és helyen tárgyalnak a meglévő szerződés további sorsáról, vagy éppen új szerződés megkötéséről. A kezdeti tapasztalatok pedig nagyon pozitívak.

- A lakástakarékoknál fontos számnak számít a teljesítési mutató, vagyis hogy az ügyfelek a vállalt befizetések mekkora hányadát teljesítik. Ez a kedvezőtlen gazdasági környezetben nem romlott-e az elmúlt időszakban?

Nem, sikerült szinten tartanunk a korábban is jó teljesítési arányt. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy igyekszünk folyamatosan kommunikálni az ügyfelekkel, és az értékesítőket is ösztönözzük arra, hogy az állományuk jól teljesítő legyen.

- A közelmúltban új szereplővel gazdagodott a piac, így jelenleg hárman osztoznak a tortán. Az OTP Lakástakarék értékesítései – az elérhető adatok alapján – az elmúlt években elmaradtak a Fundamentáétól. Hogyan módosulhatnak ezek az arányok a közeljövőben?

Az OTP és a Fundamenta teljesítményét nem feltétlenül helyes egy az egyben összehasonlítani, hiszen az üzleti és értékesítési modellünk is merőben eltérő. Emellett úgy gondolom, elégedettek lehetünk a teljesítményünkkel, hiszen hatékonyan és profitábilisan működünk. Ami pedig az új belépőt, az Erstét illeti: örülünk neki, hogy piacra lépett, hiszen ha többen működnek a piacon, az ösztönzi a versenyt és növeli a konstrukció ismertségét is.

- A támogatott hitel kiterjesztése és az árfolyamgát meghosszabbítása mennyit használt a lakástakarékoknak?

Mindkettő pozitív fejlemény a mi szempontunkból. A támogatott lakáshitelek ismételt megjelenése újra megnyithatja a korábban népszerű, de az elmúlt években jelentősen visszaesett, az ügyfelek számára kedvező kombinált hitelek iránti keresletet. Az árfolyamgát igénybevételén megtakarított összeget pedig mindenképpen érdemes lakás-takarékpénztári megtakarításban elhelyezni, hiszen az ötéves időszak lejártával az adósnak nagyban javulhatnak a pozíciói a jelenlegi állapothoz képest.

- A lakás-takarékpénztári penetráció viszonylag alacsony, 12 százalék körüli Magyarországon. Mennyivel nőhet ez a közeljövőben?

Sokszor hasonlítgatják össze a hazai penetrációt a jóval magasabb osztrákkal vagy némettel, ám ez nem feltétlenül helyes: azokban az országokban ugyanis 70-80 éves múlttal rendelkeznek a szereplők, és a jövedelmi viszonyok is mások. Magyarországon kevésbé torz képet mutat az, ha az általunk 2,5 milliósra becsült potenciális háztartás számához viszonyítjuk a szerződéssel rendelkező 7-800 ezer családot, amelynek alapján 30 százalék körüli penetrációról lehet beszélni. A következő 2-3 évben becsléseink szerint ez az arány nagyjából 10 százalékponttal emelkedhet, ami egymilliós, vagy annál valamivel nagyobb háztartást jelenthet majd. Ehhez két dolog is hozzájárulhat: egyrészt 2008 óta óriási elhalasztott kereslet halmozódott fel a lakáspiacon, amely előbb-utóbb felszínre tör. Másrészt a magyar lakásállomány rohamosan öregszik, az energiahatékonyság jelentősége viszont nő, így folyamatosan nő a kereslet a felújítások és korszerűsítések iránt.

2006-ban megszerezte a Budapesti Corvinus Egyetem diplomáját pénzügy szakon. Karrierjét 2001-ben a Next Consulting Internet Tanácsadó Kft.-nél kezdte, majd 2003-ban került az OTP-hez, mint az OTP Lakástakarék üzletfejlesztési munkatársa.

A bankcsoporton belül különböző pozíciók betöltése után 2011 óta az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

2006-ban megszerezte a Budapesti Corvinus Egyetem diplomáját pénzügy szakon. Karrierjét 2001-ben a Next Consulting Internet Tanácsadó Kft.-nél kezdte, majd 2003-ban került az OTP-hez, mint az OTP Lakástakarék üzletfejlesztési munkatársa.

A bankcsoporton belül különböző pozíciók betöltése után 2011 óta az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.-->