Nem lett volna olcsóbb

A február 12-i dollárkötvény-kibocsátással kimerítette a keretét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), ezért hamarosan újabb keretért fog folyamodni – közölte Búzás László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese az intézmény szűk körű háttérbeszélgetésén. Az államadósság-kezelőnél megerősítették, hogy ebben az évben összesen 4–4,5 milliárd eurónyi devizaforrást szeretnének bevonni a nemzetközi kötvénypiacról, ennek nagyjából a 60 százalékát sikerült megszerezni a két héttel ezelőtti kibocsátáskor. Hogy mikor várható a következő devizakötvény-kibocsátás, és milyen devizanemben, arról viszont az ÁKK nem nyilatkozott. „Nincs nyomás az ÁKK-n, hogy újabb devizakötvényeket bocsásson ki a közeljövőben” – mondta Búzás.

Az eddig történtek alapján viszont egyértelműnek tűnik, hogy az idén visszatér az ÁKK a korábbi menetrendhez, amely szerint a devizalejáratokat devizaforrásokból újítja meg.

A nemzetközi kötvénykibocsátáson túl az idén még mintegy 400 millió eurónyi NFI-hitel, és a Prémium Euró Magyar Államkötény (PEMÁK) is részt vesz a mintegy 5,1 milliárd eurónyi lejárat finanszírozásában. A tavaly november óta kapható, inflációt követő kamatozású PEMÁK-ból egyébként eddig összesen 1,4 milliárd eurónyit értékesítettek. Ez az állampapír azonban a szakértők szerint nem képes teljes mértékben kiváltani a nemzetközi kötvénykibocsátást, mivel a papírra visszavásárlási kötelezettséget is vállalt a kibocsátó, így a befektetőknek nem muszáj a lejáratig megtartaniuk, másrészt 3 éves futamideje miatt a lejárati szerkezetet is rontja.

A februárban kibocsátott dollárkötvények futamideje 5 és 10 év volt, a rövidebb futamidejűből 1,25 milliárd, a hosszabból 2 milliárd dollárnyit adott el az állam. Az elemzők közül többen szóvá tették, hogy a piaci forrásbevonás drágább, mint az IMF-hitel lett volna, ez azonban nem feltétlenül igaz. Az IMF-hitel kamata alapesetben most 1,1 százalék körül van, ha viszont egy ország a saját kvótájának 300 százaléka fölött vesz fel hitelt a valutaalaptól, máris 2 százalékponttal magasabb kamattal törleszthet, ha pedig az adósság több mint három éven át fennáll, további egy százalékponttal nő a kamat. Emellett a hitelt SDR-ben kell visszafizetni, amelyben többféle valuta, a dollár és az euró mellett a jen és a font kockázata is benne van.

Számítások szerint, ha egy átlagos négyéves futamidejű IMF-hitelt dollárra cserélt volna a piacon az állam, 4,06 százalékos kamatot fizethetett volna. Az ötéves dollárkötvény hozama pedig 4,21 százalékos lett. Az IMF hitelének ráadásul változó a kamatozása, a jelenlegi ráta historikusan nézve nagyon alacsony, emelkedő hozamgörbét feltételezve a futamidő alatt emelkedhet. Az eladott dollárkötvények kamata viszont fix. Ezek után egyértelmű költségelőny az IMF javára a dollárkötvénnyel szemben nem nagyon mutatható ki.

Az átlaghozam az aukción mindössze 4,88 százalékos lett, ez 25 bázisponttal alacsonyabb a két héttel korábbinál, és történelmi mélypont is egyben. 5 százalék alatt egyébként utoljára 2010 tavaszán volt az egyéves dkj aukciós hozama.

Az átlaghozam az aukción mindössze 4,88 százalékos lett, ez 25 bázisponttal alacsonyabb a két héttel korábbinál, és történelmi mélypont is egyben. 5 százalék alatt egyébként utoljára 2010 tavaszán volt az egyéves dkj aukciós hozama.-->