Zsugorodnak a hitelállományok

Márciusban kissé növekedtek a vállalati hitelállományok a bankoknál – ez is kiderült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adataiból. A teljes céges hitelállomány csaknem 50 milliárd forinttal gyarapodott a hónap folyamán, és március végére ismét meghaladta a 7 ezer milliárd forintos lélektani határt, ami fölött utoljára tavaly júniusban volt az állomány. Üröm azonban az örömben, hogy a növekedés gyakorlatilag csak a forint gyengülése miatt bekövetkezett átértékelődés következménye volt, az idei harmadik hónapban a vállalatok nettó törlesztők voltak, több mint 57 milliárd forinttal fizettek vissza több kölcsönt, mint amennyit felvettek.

Az idei első negyedévre is ez volt a jellemző egyébként: a vállalatok 77,4 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt annál, amit felvettek. A forinthiteleknél egyébként sokkal gyorsabb ütemű a törlesztés, mint a devizahiteleknél, amiből egyébként nettó értelemben hitelfelvevőnek számítanak a cégek. Ha a vállalati hitelek kamatait megnézzük, a devizakölcsönök felé történő elmozdulás érthető. A fokozatosan csökkenő alapkamat ellenére forintban még mindig 7-8 százalékos kamat mellett juthatnak hozzá a cégek bankkölcsönökhöz, euróban viszont a hitelek kamata csak 2-3 százalékos.

2008/2009 fordulójától kezdve egyébként a nem pénzügyi vállalkozások nagyjából folyamatosan nettó törlesztőnek számítanak. Előfordul ugyan néha, hogy az adott hónapban nagyobb a hitelfelvétel volumene, mint a törlesztésé, de több hónapos összesítésekben mindig negatív az egyenleg. Az MNB hitelezési felmérése és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint egyébként különösen a beruházási célú és hosszú távú kölcsönök iránt mutatkozik alacsony igény, miközben a folyószámlahitelek és más rövidebb távú kölcsönökre egyre nagyobb a kereslet.

A háztartások is nettó törlesztők már lassan négy esztendeje. A visszafizetések üteme különösen az utolsó másfél évben gyorsult fel, a végtörlesztés hónapjaiban több mint 1130 milliárd forinttal haladta meg a visszafizetett kölcsönök állománya az új hitelekét, de a megmaradt adósok is gyorsabb ütemben törlesztenek azóta, mint korábban. Az idén márciusban is nettó törlesztő volt a lakosság mind a forint-, mind a devizahiteleit illetően, hogy ennek ellenére mégis nőtt a tartozásuk állománya a hónapban, az csak a forint gyengülésének volt köszönhető.

A lakossági hiteleken belül egy kivételével mindegyik típusból csökkent az állomány az elmúlt években, még a végtörlesztés lezárulása után is. Lakáscélú hitelből például az idén március végén 3553,9 milliárd forintnyit tartottak nyilván a bankok, ez több mint 170 milliárddal kevesebb a tavaly márciusinál. Az öt évesnél hosszabb hátra lévő futamidejű fogyasztási hitelek (ezek nagy része szintén jelzáloghitel) volumene is több mint 100 milliárd forinttal csökkent 12 hónap alatt, de a rövidebb futamidejű fogyasztási kölcsönök is durván visszaestek. Az egyetlen kivétel a folyószámlahitel, amelyből az állomány tavaly május óta stabilan 450 milliárd forint körül, történelmi csúcs közelében van.

Ezek a számok összességében véve arra utalnak, hogy miközben lakásvásárlásra, tartós fogyasztási cikkekre egyre kevesebben vesznek fel hitelt, azoknak a háztartásoknak a száma, akik nem képesek kijönni a rendszeres jövedelmükből, és folyószámlahitelre szorulnak, növekszik, és jelenleg egy átlagos háztartás a hónap végén már több mint 110 ezer forintos mínuszban van a bankjánál. Ezek a kölcsönök egyébként a jegybanki kamatcsökkentések ellenére is egyre drágábbak, az idén márciusban például az átlagkamatuk 26,31 százalékos volt, ami az MNB 2001 óta vezetett statisztikáiban a legmagasabb érték volt. A többi lakossági hiteltermék kamata viszont követi a jegybanki alapkamatot, a lakáshitelek és más fogyasztási kölcsönök kamata márciusban is csökkent.

A lakosság betétállománya négy év után először tavaly júniusban haladta meg a hitelállományt, és azóta folyamatosan fölötte jár. A háztartások viszont a vállalatokkal szemben újabban már nem szívesen kötik le betétben a pénzüket, márciusban 85 milliárd forintot vontak ki a bankokból, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a hitelintézetek egyre alacsonyabb kamatokat kínálnak nekik.

A lakosság betétállománya négy év után először tavaly júniusban haladta meg a hitelállományt, és azóta folyamatosan fölötte jár. A háztartások viszont a vállalatokkal szemben újabban már nem szívesen kötik le betétben a pénzüket, márciusban 85 milliárd forintot vontak ki a bankokból, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a hitelintézetek egyre alacsonyabb kamatokat kínálnak nekik.-->