Menekül a lakosság az alig kamatozó betétből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA devizabetétek volumene valamelyest nőtt, ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az ötödik hónapban erős volt a forint, viszonylag jó árfolyamon tudta euróra váltani a pénzét, aki kevesellte a forintbetétek kamatát. Az ilyen banki ügyfél nem lehetett ritka, az MNB 2003 óta vezet a lekötött betétkamatokról statisztikákat, azóta a májusi 3,96 százalékos kamatszint a mélypont, de valószínűleg a rendszerváltás óta most először fordulhatott elő, hogy a bankok átlagosan már 4 százalékos kamatot sem voltak hajlandóak megadni a megtakarításokra.
A betétkamatokkal elégedetlen ügyfelek február-május között 344 milliárd forintot vittek el a bankokból, az összeg nagy része vélhetően értékpapírszámlákra került. Erre utal, hogy az MNB adatai szerint a háztartások állampapír-állománya, és különösen a befektetésijegy-állománya történelmi csúcson van.
Miközben a betétek kamata a padlót söpri, a hiteleké még mindig viszonylag magas. A lakáshiteleknél már tapasztalható némi enyhülés, májusban piaci alapon 9 százalék alatti kamattal lehetett felvenni lakáskölcsönt, de hasonlóan alacsony kamatokat már 2010 nyarán is láthattunk. A fogyasztási hitelek kamata is csökkent valamelyest májusban, de még mindig kacérkodik a 20 százalék körüli szinttel, ami több százalékponttal magasabb a három évvel ezelőtti, a 2010 őszén megkezdett kamatemelési ciklust megelőzően kínált fogyasztási hitelekéhez képest.
A folyószámlahitelek is drágák maradtak, éppen csak 30 százalék alatt van az átlagos kamatuk. Ez a hiteltípus, amelyből az állomány más hitelekkel ellentétben nem csökken, érzéketlen a jegybanki alapkamat változására, már két éve jellemzően elvétve csökken csak a kamata 29 százalék alá. A folyószámlahitelt jellemzően azok használják, akik valamiért nem képesek kijönni a hónap végéig a jövedelmükből, úgy látszik, ezt a réteget a bankok egyre kockázatosabbnak ítélik meg. A válság előtt ezeknek a hiteleknek a kamata 25-26 százalék körül volt, 2006 előtt pedig 21-22 százalékos kamattal ketyegtek csak, még akkor sem voltak drágábbak, amikor kétszámjegyű volt a jegybanki alapkamat.
