A levélben, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el az MTI-hez, a kormányfő kiemeli, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív munka, többhónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van "azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul".
Orbán Viktor felidézi az elmúlt időszakban a magyar takarékszövetkezeti rendszerben tapasztalt zavarokat, amelyek "bebizonyították, hogy a rendszer nem tudja hatékonyan megvédeni sem a takarékszövetkezeti tagok sem a betétesek pénzét". Emlékeztet arra, hogy rövid időn belül két intézetnél, a soltvadkerti takarékszövetkezetnél és a Jógazda Takarékszövetkezetnél is olyan helyzet állt elő, amelyet a szövetkezeti hitelintézeti rendszer - benne a négy integrációs szervezet - nem tudott kezelni, és helyettük az államnak kellett utólagosan megvédeni az emberek vagyonát. A kormány érzékelve a problémát fél évvel ezelőtt kormánybiztost nevezett ki, hogy megoldást találjon a gondok rendezésére, a takarékszövetkezeti tagok és betétesek védelmére.
Az új jogszabály által létrehozott rendszer lényegi elemeit sorolva a kormányfő egyebek mellett ismerteti: megerősítik a szövetkezés és az egy tag-egy szavazat elvét, a tagok továbbra is maguk választhatják vezetőiket, így a most elfogadott törvénnyel megakadályozzák, hogy a takarékszövetkezeti tagok kiszoruljanak a szövetkezet irányításából. Minden takarékszövetkezet azonos jogokat biztosító elsőbbségi részvénnyel fog rendelkezni a Takarékbankban.
Hangsúlyozza, hogy megvédik a tagok és betétesek pénzét, egységesítik a takarékszövetkezetek felelősségét, minden takarékszövetkezetben elhelyezett betétért egyetemlegesen felel az Új Integráció összes szereplője. A levél szerint a szektornak juttatandó 100 milliárd forint megerősíti a takarékszövetkezetek integrációját, jelentősen növeli a beléjük vetett bizalmat, ami hozzávetőleg százezer forinttal növeli minden egyes betétes megtakarításának biztonságát.
A miniszterelnök levele szerint egységesebb és kiszámíthatóbb takarékszövetkezeti rendszert hoznak létre, és az állami többség ideiglenes biztosításával az Új Integráció Központi Bankjában megnyitották az utat a takarékszövetkezetek fejlesztése előtt, amelyek így a meglévők mellett új, emelt szintű szolgáltatásokat biztosíthatnak az ügyfeleknek. Kitér arra is, hogy modernizálják és megerősítik a takarékszövetkezetek működési rendszerét. A fentiek - a tagok és a betétesek érdekeinek képviselete - igazolják azt, hogy az Új Integráció Központi Bankjának és Integrációs Szervének részben törvényi, részben tulajdonosi felhatalmazás alapján a jelenleginél szélesebb irányítási és ellenőrzési jogosítványai legyenek - áll a levélben.
"A kormány eleget téve az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének biztosítja a magántulajdon védelmét, és nem engedi, hogy bárki veszélyeztesse a takarékszövetkezetekben elhelyezett megtakarítások biztonságát. Az új takarékszövetkezeti törvénnyel nagyot léptünk előre, hogy minden tag és betétes nagyobb biztonságot és magasabb szintű szolgáltatást élvezhessen.
Bízom benne, hogy a szövetkezeti rendszer megerősítésében Önre is számíthatunk a jövőben" - zárja a miniszterelnök Demján Sándornak írt levelét.
„Természetes, hogy a törvényt, ha életbe lép, betű szerint végrehajtjuk. Minden takarékszövetkezeti betétes pénze és betétje az OTSZ-nél a lehető legbiztonságosabb helyen van. Emellett abban hiszek, hogy Magyarország demokratikus állam, megfelelő bírósága van, a köztársasági elnökben is bíznak, de ezek szerint nem vették elég komolyan, amit mondott” - mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke. Demján pénteken újabb levelet írt Áder Jánosnak, amiben azt kérték, küldje el normakontrollra a törvényt.
A jogszabályban azt kifogásolják, hogy durván beavatkozik a tulajdonosok szavazati jogába. Demján szerint még a szocialista világban, amikor titkos szavazással voksolhattak a tagok, akkor is nagyobb szabadságuk volt a szövetkezeti tagoknak. „Minden magyar állampolgár korlátolt és buta, ha nem azért szurkol, hogy az adott kormány gazdasági sikereket érjen el” – mondta Demján. Aggódó levelet küldött Orbánnak, erre választ nem kapott. Ádernek köszöni, hogy leírta, mit kellene a törvényben módosítani. A metódusban a létrejövő profitcentrum a TakarékBank, amelynek kisebbségi tulajdonosa, az állam le akarja váltani a tulajdonost – ez jogi nonszensz. A TakarékBank olyan jogosítványt kap, hogy a takarékszövetkezetnek a betétjét is elvonhatja, hatósági jogkörrel ruházzák fel. Ilyen jogköre korábban a PSZÁF-nak sem volt soha – mondta Demján.
Az OTSZ-nek 105 tagja van, ezeket a PSZÁF a legmagasabbra minősítette, a tőkemegfelelési mutatójuk 17 százalék körül van a törvényi minimum 8 százalékhoz képest. A likviditásuk is jó, és 53 milliárd forintnyi tőketöbbletük van. Van emellett 20 olyan takarékszövetkezet, amelyik ezen kívül van, de az OTSZ tagokon nem kell segíteni. A kérdés úgy merült fel az államnál eredetileg, hogy lehetne-e nagyobb részesedésük a magyar bankszektorban, ehhez szerettek volna egy alárendelt kölcsöntőkét, amelyet kamattal fizettek volna vissza, és ami hozzájárult volna a fejlődésükhöz. Demján a Gránit Banknak is ragaszkodott ahhoz, hogy kisebbségi tulajdonos legyen az állam, mert az állam nem elég rugalmas, gyorsabb reagálásúnak kell lenni a piacon. „Nem pártolom az állami többségi tulajdont a bankokban, a TakarékBankban sem” – mondta Demján.
Valószínűleg az állam egyik első intézkedése lesz az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) feloszlatása lesz, és akkor megszűnik az érdekképviselet. Demján szerint eléggé furcsa, hogy az MFB által fizetett ár egyötödéért jön be a Posta a törvényben megszabott ár alapján. „Vagy az nem igaz, amit az MFB fizetett, mert az akkor gondatlan kezelésről lehet szó, vagy a Posta ára irreális” – mondta az üzletember. Emlékeztetett arra, hogy a szövetkezetek egyszer már a Horn-kormány idején eladták a többségi tulajdonukat a TakarékBankban, majd éveken át gyűjtögették a pénzt, hogy visszavásárolják a részvényeiket. A sajtótájékoztatón elhangzott: az OTIVA tagjai soha nem vettek igénybe egy fillért sem az Országos Betétbiztosítási Alapból. Ezeket a takarékokat nem kell megmenteni.
Demján felhívta a figyelmet arra, hogy tíz, illetve a módosítás után 12 százalékos nem teljesítő hitelarány alapján vészhelyzetben lévőnek lehet minősíteni most már egy takarékot, így gyorsan és erőszakosan át lehet rendezni a piacot, szinte minden takarékot fel lehet függeszteni, be lehet olvasztani a Takarékbankba.
