BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Árfolyamgát: kevés az új belépő

A korábbi hónapokhoz mérten jóval kevesebb, 3310 devizaadós csatlakozott az árfolyamgát rendszeréhez, így közel 158 ezer szerződést tartanak nyilván a pénzügyi szolgáltatóknál. A legtöbb érintett adós svájci frank alapú hitelt törleszt, és banki ügyfél. Eddig a jogosultak 38 százaléka élt a lehetőséggel

Június végéig a jogosultak mintegy 38 százaléka lépett be az árfolyamgát-rendszerbe – idézte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétett statisztikát az MTI. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások június 30-ig 157 ezer 745 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján.

A megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma meghaladta a 167 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 436 ezer fő, az érintettek körülbelül 38 százaléka kötött már árfolyamgát szerződést. A szerződéskötések darabszámában olyan szerződések is szerepelnek, amelyek végül nem léptek életbe, mivel az ügyfél az első gyűjtőszámlahitel folyósításig nem teljesítette a törvényi feltételeket, például tartozása időközben 90 napon túlivá vált. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya június végén közel 1297 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizakölcsön-állomány 44 százaléka.

A pénzügyi felügyelet adatai szerint a forint gyűjtőszámlák állománya 8,5 milliárd forint, az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámlahitelesek pedig eddig összesen 14,7 milliárd forint – rögzített árfolyam feletti - kamat megfizetése alól mentesültek. A felügyeleti statisztikák szerint ugyanakkor júniusban az új belépők száma jelentősen elmaradt a korábbi időszakban megszokotthoz képest: a hatodik hónapban 3310-en léptek be a rendszerbe, míg májusban nagyjából 5 ezer, áprilisban pedig 8 ezer új szerződést regisztráltak. A lassulás oka lehet egyebek mellett az is, hogy már több ízben is kijelöltek határidőt az árfolyamgátba történő jelentkezésre, így a friss dátumok lejárta előtt mindig sokan beléptek a rendszerbe. Most viszont már nincs ilyen kikötés érvényben, így az adósok feltehetően csak akkor igénylik az árfolyamgát lehetőségét, ha már enélkül végképp nem bírják a havi törlesztés terhét.

Az árfolyamgát-szerződések túlnyomó többsége – hasonlóan magukhoz a deviza alapú hitelekhez – svájci frank alapú kölcsönhöz kapcsolódik, a darabszámban képviselt arányuk meghaladja a 91 százalékot. A 157 ezer szerződésből emellett 140 ezer a bankok hitelszerződéseihez kapcsolódik, a többi részen a pénzügyi vállalkozások, a fióktelepek illetve a szövetkezeti hitelintézetek osztoznak, utóbbiak részesedése a legalacsonyabb.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik.

A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

Új ügy Luxembourgban

Újabb magyar devizahitel-ügylet miatt kezdődött előzetes eljárás az Európai Bíróságon.

A luxembourgi bírákat ezúttal a Szombathelyi Törvényszék kereste meg azt tudakolva, tisztességes volt-e azon szerződéses kikötés, amely szerint a kölcsönfelvevő a tőkepiaci választott bírósághoz fordulhat, ha utóbb kifogást emel – írta tegnap a Magyar Nemzet.

A választott bíróság döntése ellen ugyanis nincsen mód fellebbezésre, és az ilyen procedúra rendszerint jóval költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása.

A luxembourgi bírákat ezúttal a Szombathelyi Törvényszék kereste meg azt tudakolva, tisztességes volt-e azon szerződéses kikötés, amely szerint a kölcsönfelvevő a tőkepiaci választott bírósághoz fordulhat, ha utóbb kifogást emel – írta tegnap a Magyar Nemzet.

A választott bíróság döntése ellen ugyanis nincsen mód fellebbezésre, és az ilyen procedúra rendszerint jóval költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.