BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A lakástakarékok bírják a válságot

Az idén szinte minden meglévő hazai lakástakarék növekvő értékesítésről számolt be. A kasszáknál az alacsonyabb kamatú konstrukció a húzótermék, az intézmények ma már a hitelezési piacból is jelentős részt hasítanak ki.

Kevés ágazatnak sikerült jól a pénzügyi szektoron belül 2013-as esztendő, a lakás-takarékpénztárak (ltp) viszont nem panaszkodhattak az évre. A piacvezető Fundamenta, amely a korábbi esztendőkben évente több mint 100 ezer új szerződést kötött, pontos számokat 2013-ról nem közölt, de úgy látja az idei évet kiemelkedően jó eredménnyel zárja majd. Az OTP-nél is enyhe bővülést tapasztalnak 2012-höz képest, ők 11 hónap alatt 55 ezer új szerződést kötöttek mintegy 140 milliárd forintnyi szerződéses összeggel. Az Erstének a 2012-eshez hasonlóan sikerült az idei év, várhatóan 50 milliárd forintnyi szerződést sikerül az év végéig megkötniük.

A lakáshitel-piac visszaesése sem ártott sokat a lakástakarékoknak. Az ltp-vel kombinált hitelszerződések száma ugyan csökkent, az OTP azonban új lendületet vár a támogatott forinthitelek felfutásától. A Fundamenta szerint egyértelműen jól járt a banki hitelezés visszaesésével, hiszen az ügyfelek hozzájuk fordultak, az idén az új lakáshitelekből 30 százalékot ők folyósítottak.

A lassan, de biztosan bővülő piacra most egy új szereplő is megpróbál betörni, az Aegon Lakástakarék tegnaptól értékesíti termékeit. Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója szerint nem késő elindulni ezen a piacon, a magyarországi penetráció ugyanis még mindig alacsony, és a lakosság megtakarítási hajlandósága is egyre nagyobb. Az alacsony penetráció egyébként azt jelenti, hogy nálunk a lakosság alig tizedének van csak ltp-szerződése, míg például Szlovákiában minden negyedik, Németországban minden harmadik, Csehországban és Ausztriában pedig nagyjából minden második állampolgár takarékoskodik ilyen formában.

Pedig a lakástakarékoknak Magyarországon is nagyon sok előnyük van. A pénztárak malmára hajthatja a vizet az árfolyamgát is, az igénylők részéről logikus pénzügyi döntés lehet lakástakarékba tenni a kedvezményes és a piaci árfolyamon számolt törlesztőrészletek különbözetét. A pénztárak tapasztalatai azonban eléggé vegyesek ezen a téren. Az Ersténél például minden ötödik árfolyamgátas kötött ltp-szerződést, az OTP-nél viszont – hiába kampányoltak azzal, hogy akár félmillió forintot is megtakaríthat egy ügyfél a lakástakarékkal négy év alatt – a törlesztőrészlet csökkenéséből származó megtakarítások nem áramlottak át nagy volumenben a lakástakarékba. A Fundamentánál is úgy nyilatkoztak: az érdeklődés nőtt, de a konkrét hatás nehezen számszerűsíthető.

Az alapkamat csökkenése is jó hatással lehet a lakástakarékokra, ezekkel a konstrukciókkal ugyanis a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is szép hozam érhető el. A piaci szereplők kínálatában általában van egy viszonylag magasabb betéti és hitelkamattal rendelkező konstrukció, ez az Ersténél, a Fundamentánál és az OTP-nél is 3 százalékos kamatot fizet a betéti részre, ezek a kamatok pedig vetekszenek most már a normál akciós betéti kamatokkal is. Az állami támogatást is beszámítva pedig a lakáskasszák kétszámjegyű hozamok elérésére is alkalmasak.

Mindennek ellenére a pénztárak beszámolói szerint nem a magas hozamú termékek a legnépszerűbbek az ügyfelek körében, hanem az alacsony betéti és hitelkamatot kínáló konstrukciók. A Fundamenta ügyfeleinek 80 százaléka választja azt a módozatot, amelynél a betéti kamat mindössze 1 százalékos, cserébe később 3,9 százalékos kamattal plusz 1 százalékos kezelési költséggel juthatnak hitelhez. Az Ersténél is egy hasonló kamatokkal kínált konstrukció a húzótermék, az ügyfelek kétharmada ezt választja. Az OTP-nél 55 százalék kéri a fél százalékos betéti és 5,5 százalékos hitelkamattal rendelkező konstrukciót. Az újonnan piacra lépő Aegon szintén ebben a módozatban hisz, egyetlen termékkel indulnak most, amely az OTP-éhez hasonlóan fél százalékos betéti és 5,5 százalékos hitelkamattal kapható majd.

Lakásra szívesen takarékoskodunk

A lakosság mintegy 48 százaléka lenne képes a jelenlegi megtakarításain felül további összegeket félretenni lakáscélra, vagy befektetésre – derül ki a Fundamenta nemrég készült felméréséből. A legtöbben, 32 százalék, ezer és 10 ezer forint közötti összeget tudna félretenni; 12 százalék 11 és 20 ezer forint közötti összeget tudna havonta megtakarítani, azok száma, akik ennél is többre képesek egészen csekély.

A konkrét lakástervekkel rendelkezők 81 százaléknak van rá lehetősége, hogy a jelenlegi megtakarításain túl további összegeket is félretegyen. A jelenlegi Fundamenta ügyfelek körében ez az aránya 87 százalékos volt.

A konkrét lakástervekkel rendelkezők 81 százaléknak van rá lehetősége, hogy a jelenlegi megtakarításain túl további összegeket is félretegyen. A jelenlegi Fundamenta ügyfelek körében ez az aránya 87 százalékos volt. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.