Egy pénzügyi termék, több célra

Az életbiztosítás mára olyan pénzügyi termékké fejlődött, amely sok esetben az alapvető funkcióján túl számos megtakarítási cél elérésére is alkalmassá teszi. A legtöbb életbiztosításközös jellemzője, hogy a biztosítási esemény a biztosított „halálához” kapcsolódik, azaz, hogy a biztosítási időszak alatt ez bekövetkezik-e vagy sem. Ezen túlmenően az életbiztosítások tágabb értelemben a biztosított életében bekövetkező egyéb eseményekhez kapcsolódnak. Az életbiztosítások további fontos tulajdonsága, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szerződésben előre meghatározott összeget fizeti ki a biztosított vagy kedvezményezett részére. Az életbiztosítási szerződések hosszú távra szóló szerződések, jellemzően évtizedes vagy azt meghaladó időtartamra kötik.

Az életbiztosításoknál a díjfizetés gyakorisága szerint megkülönböztethetünk egyszeri díjas, vagy rendszeres díjas biztosítást.

Egyszeri díjas biztosításnál a szerződő előre, egy összegben fizeti meg a biztosítási díjat, míg rendszeres vagy folyamatos díjfizetéskor a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott időszak alatt és gyakorisággal (például havonta, évente) fizeti a díjat.

Az életbiztosításoknak ma már több típusa is elérhető a piacon. A legegyszerűbb a kockázati vagy haláleseti életbiztosítás, amelyben a biztosított halálakor, ha az a biztosítási szerződésben meghatározott tartamon belül következik be, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezettnek. Ha a tartam lejáratakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalább anyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot.

Az elérési életbiztosítás a biztosítási összeget fizeti a biztosítottnak (vagy a szerződésben meghatározott kedvezményezettek) a szerződésben rögzített időpont elérésekor, ha a biztosított életben van. Az elérési életbiztosítás hosszú távú megtakarítási forma, elsősorban az életpálya későbbi szakaszának finanszírozására.

A nyugdíjcélú elérési életbiztosítás lejártakor a biztosító – a biztosított rendelkezése alapján – a biztosítási összeget egy összegben fizeti ki, vagy járadékot folyósít, amivel kiegészíthetjük nyugdíjunkat.

A harmadik nagy csoportba a vegyes életbiztosítás tartozik, amely tartalmazza a kockázati és az elérési szolgáltatásokat is, vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. (A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás.)

Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit linked) életbiztosítások, amelyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat (az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító.

Az egyes unit-linked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. Minden befektetőnek anyagi lehetőségeinek és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő alapot kell választania. Természetesen itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalással tudunk elérni. Figyeljünk ebben az esetben arra, hogy a legtöbb esetben a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát, előfordulhat tehát, hogy a befektetés értéke csökken. A unit-linked biztosítás szolgáltatásai a vegyes biztosítások szolgáltatásaihoz hasonlóak. Azaz, ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg – ha ez magasabb összeg – a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét.

Melyek az előnyei a kockázati életbiztosításoknak?

A kockázati életbiztosítások előnye, hogy havi néhány ezer forintos befizetés mellett akár tízmillió forint összegű biztosítási védelmet is szerezhetünk, így egy nem várt tragédia esetén családunk könnyebben vészelheti át a rájuk váró nehéz időszakot – nyilatkozta lapunknak Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese. Emellett – tette hozzá –, további előnyük, hogy személyes élethelyzeteinkhez igazíthatjuk azokat, így segítségükkel könnyen felkészülhetünk egy-egy nem várt eseményre. Érdemes kockázati biztosítást kötnünk például, ha gyermeket vállalunk, hiszen ennek segítségével garantálhatjuk, hogy szeretteink anyagi helyzete akkor se rendüljön meg, ha velünk tragédia történik. De érdemes biztosítanunk anyagi helyzetünket akkor is, ha például lakásvásárlás miatt nagy összegű hitelt kellett felvennünk. További előnye a kockázati életbiztosításoknak, hogy a haláleseti szolgáltatás nem része a hagyatéki eljárásnak, tehát az aktuális biztosítási összeghez a kedvezményezettek rendkívül gyorsan és öröklési illetékmentesen juthatnak hozzá, valamint kamatadó és eho-fizetési kötelezettségük sem lesz.