Kikopóban a kombinált betétek

Kiment a divatból a kombinált betét, alig néhány hitelintézet kínál már rendkívül magas kamatú betétet valamilyen befektetéssel vagy más termékkel összemixelve. A betéti részre kínált csúcskamat néhány esetben persze még mindig nagyon vonzó. A Sopron Bank például 8 százalékos kamatot is fizet a fél évre lekötött pénzre, ha az ügyfél a betét mellé azonos összegben egy grawés életbiztosítást is köt legalább öt évre. A K&H-nál 6,8 százalékig tornázható fel a kéthónapos betétek kamata, ha a kliens befektetési alapba és/vagy életbiztosításba hajlandó invesztálni a megtakarítása kétharmadát.

A bankok többsége azonban ennél lényegesen szűkmarkúbb, jó, ha 4 százalékos kamatot adnak a kombinált termék betéti részére, igaz, a normál betétekhez képest azért hajlandóak némi extra bónuszt fizetni a vegyes konstrukciókra. Az OTP-nél most a lakás-takarékpénztár és a rendszeres befektetésialap-vásárlás most a kiemelt termék, a Raiffeisennél szintén lakástakarékkal kombinálják a betéteket, az MKB-nál kötvényeket kell jegyezni a valamivel magasabb kamatért.

A kombinált betétek körül korábban már sok polémia volt annak kapcsán, hogy az ügyfelek sokszor nem értik meg a konstrukciókat, nem világos a számukra, hogy a nem betétben elhelyezett összeg általában csak több év múlva vehető majd fel. A hitelintézetek erre a körülményre egyébként felhívják a figyelmet a honlapjukon, ahogy arra is, hogy egyes befektetéseknél nem lehet előre megmondani a jövőbeni hozamot. Ennek ellenére valószínű, hogy a korábbi keserű tapasztalatok miatt fogyasztóvédelmi okokból több bank is felhagyott az ilyen konstrukciók értékesítésével – mondja Marsi Erika, a Bankárképző alelnöke.

A kombinált termékek kikopása mögött emellett az állhat, hogy a hitelintézeteknek mostanában már nincs olyan nehéz dolguk az alternatív befektetési termékek értékesítésével, mint néhány évvel ezelőtt, nem szükséges csaliként bevetniük a kiemelt kamatozású betéteket. Sőt az elmúlt nagyjából két évben a lakosság kifejezetten habzsolta az alternatív befektetési lehetőségeket. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kisbefektetők tavaly novemberben már zsinórban a 22. hónapja folyamatosan több értékpapírt vásároltak, mint amennyit eladtak, ez idő alatt csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzt helyezve el az értékpapírpiacon.

A tőkebeáramlás nyertesei elsősorban a befektetési alapok és az állampapírok voltak, mindkét eszközosztály bőven ezer milliárd forint fölötti lakossági megtakarítást vonzott szűk két év alatt.

A hitelintézetek pedig valószínűleg nem is nagyon bánják, ha a betétesek elpártolnak tőlük, a hitelek kihelyezése ugyanis nem pörgött fel, nem igényel plusz forrást, a csökkenő kamatszint miatt pedig folyamatosan zsugorodó kamatbevétellel kell szembesülniük. Tavaly az első kilenc hónapban az MNB adatai szerint a bankok kamatbevétele 1351 milliárd forint volt, 15 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az alternatív befektetési termékek értékesítéséből viszont jutalékbevételük keletkezik, ez pedig kompenzálja valamelyest a kiesést.

Gáláns a Széchenyi

Az egész hazai betéti piacot igyekszik lekörözni ajánlataival a Széchenyi Bank. A 49 százalékig állami tulajdonban lévő hitelintézet 5,5 százalékos kamatot is ad bizonyos betéteseknek. Ezért a kamatért 10-50 millió forint közötti összeget kell elhelyezni a hitelintézetnél 36 hónapra lekötve, de rövidebb futamidők és kisebb megtakarítással rendelkező ügyfelek esetében is bőkezű a bank a versenytársakhoz képest. Az euróbetétekre kínált kamatok is feltűnően jók, 2000 euró fölött egy évre lekötve akár 4,7 százalékos bónuszt is ad a bank.