Megcsapolhatóvá váltak a TBSZ-ek

Az idei év két szempontból hozhat változást a tartós befektetési szerződések (TBSZ) szempontjából. Egyrészt hordozhatóvá válnak a számlák, másrészt ez az első olyan esztendő, hogy már valamelyes adókedvezményt vehetnek igénybe a takarékoskodók a számlák kamataira. Azok, akik a TBSZ első évében, vagyis 2010-ben nyitottak számlát, most januártól mindössze 10 százalékos kamatadó mellett vehetik ki onnan a megtakarítást.

Az első TBSZ-es év egyébként viszonylag sok megtakarítót megmozgatott. Lapunk becslése szerint 2010 végéig mintegy 100 ezer ilyen számlát nyithattak az ügyfelek a különböző bankoknál és más pénzügyi szolgáltatóknál, amelyeken összesen 400 milliárd forintnyi megtakarítást is elhelyezhettek.

Az ezt követő években kevesebb új befektetőt vonzott a kedvezményes megtakarítási lehetőség, tavaly viszont a kamatokra és a befektetési alapok árfolyamnyereségére kivetett 6 százalékos eho ismét lendületet adott a konstrukciónak.

A TBSZ-t bármikor meg lehet szüntetni büntetlenül, csak a kamatadó-kedvezményt bukja el az ügyfél, vagyis ebben az esetben ugyanannyi nyereséggel kénytelen beérni, mintha egy normál betét- vagy értékpapírszámlán tartotta volna a megtakarításait. A 2010-ben számlát nyitó tartós megtakarítóknak azonban az idéntől már nem is kell megszüntetniük a számlájukat, hiszen részösszeget is felvehetnek róla úgy, hogy a felvett pénz után csak 10 százalékos kamatadót kell fizetni, a maradék összeg pedig továbbra is ott maradhat a számlán, akár további két évig, amíg adómentessé válik a felhalmozott kamat és árfolyamnyereség.

A lapunk által megkérdezett hitelintézetek szerint viszont a kliensek csak elenyésző hányada mondja fel a számlát idő előtt, épp ezért nem számítanak arra, hogy a részleges adókedvezmény a megtakarítások felszámolására vagy egy részének kivételére ösztönözné a befektetőket. A K&H, a CIB, az OTP, az FHB, az UniCredit, az Erste és a Budapest Bank is arra számít, hogy a többség még két éven át, a teljes adómentesség eléréséig megtartja a befektetését.

Kérdés viszont, hogy megéri-e mindez, főleg azoknak a TBSZ-eseknek, akik betéti számlát nyitottak annak idején a hitelintézeteknél. Számos banknál 2010-ben még stabil többségben voltak azok a tartós befektetők, akik végül ezt a számlatípust választották, azóta persze változott a trend, és az idén már a TBSZ-ek többsége mindenhol értékpapírszámla volt.

A betétes TBSZ-esek viszont azt tapasztalhatják, hogy nehezebben találnak megfelelő lekötési ajánlatot a bankjaiknál, a 4 százalék fölötti ajánlatok száma elenyésző, de vannak hitelintézetek, amelyek még 3 százalékos kamatot sem adnak a meglévő ügyfélpénzekre. Ez pedig arra késztetheti a klienseket, hogy az idén életbe lépett jogszabályváltozást kihasználva, másik bankhoz vigyék át a számlájukat a kedvezőbb kamat elérése reményében, vagy pedig értékpapírszámlára váltsanak.

Értékpapír-hordozás

A bankbetétet viszonylag könnyen hordozhatják a TBSZ-esek, ha viszont megbontják a lekötést, és olyan a szerződésük, elveszíthetik a betétre járó kamatukat. Az értékpapíros TBSZ-eknél kicsit bonyolultabb a helyzet, csak akkor megy könnyen a transzfer, ha az új szolgáltató is forgalmazza az adott értékpapírt. A részvényeket és állampapírokat viszonylag könnyebben át lehet vinni egyik helyről a másikra. A befektetési alapokkal és banki kötvényekkel viszont probléma lehet, ezek többségét ugyanis csak az adott pénzügyi csoport forgalmazza.