Jó hír érkezett az egyetemistáknak: nagyot emelkednek az ösztöndíjak
Hankó Balázs úgy nyilatkozott: az emelkedést az teszi lehetővé, hogy az elmúlt években bővült a megújult egyetemek támogatása átlagosan két és félszeresére. Hozzátette, „a kormány hitvallása az, hogy az egyetemek autonómok”, amelyek a bővült finanszírozásból minimum 50, de átlagosan 84 százalékos ösztöndíjemelést végeznek.
Ebben az évben 8,2 milliárd forinttal bővülnek az ösztöndíjak,
ugyanakkor az, hogy a minimum fölött az intézmények mennyit és milyen szempontok alapján emelnek, a vezetőségre, a hallgatókra van bízva. Megjegyezte,
van olyan egyetem, ahol 160 százalékos ösztöndíjemelés valósul meg.
Arra is kitért, hogy 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, tehát ma Magyarországon háromból két egyetemista olyan egyetemre jár, amely a világ legjobbjai közé tartozik. Kiemelte, az intézmények azóta léptek előre a nemzetközi ranglistákon, mióta megújult a magyar felsőoktatás. Szerinte mindez úgy történt meg, hogy „óriási ellenszél van”, hiszen az egyetemeknek úgy kell tudniuk előrelépni, hogy az Európai Bizottság jogszerűtlenül korlátozza az Erasmus és a Horizon programot. Hangsúlyozta, hogy létrejött a Pannónia Ösztöndíjprogram mellett a HU-rizont kutatási program is, de említést tett a Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével működő Élvonal alapítványról is.
Folyamatosan újulnak meg a magyar egyetemek,
amelyeknél az elmúlt időszakban csaknem 1000 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Hankó Balázs megjegyezte, az Állatorvostudományi Egyetem a világ 59. legjobbja, míg a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 200 orvostudományi egyeteme között van. Elmondta, a kormány szerint nemcsak az ösztöndíjak terén, hanem a kollégiumi férőhelyek bővítésében is előre kell lépni. Ismertette,
jelenleg mintegy 46-47 ezer kollégiumi férőhely van az országban, és ezt 2030-ig 50 százalékkal bővítenék.
Ebben a diákváros és a vidéki egyetemi fejlesztések is benne vannak. A miniszter rámutatott a férőhelybővítésre azért van szükség, mert az egyetemisták száma is nő. Már minden második fiatal vidéki egyetemre jár, ezért a vidéki fejlesztések is szükségessé váltak. Győrben például egy ezres kollégiumi férőhelybővítés lesz, Mosonmagyaróváron pedig 300 új férőhelyet hoznak létre; Debrecenben 2030-ig egy 1600-as bővülés valósul meg, de Pécsen és Szegeden is lesz előrelépés, Kecskeméten pedig a 600 férőhelyes kollégiumi fejlesztés második szakasza is elindul – ismertette.
Hankó Balázs kiemelte, hogy a legnagyobb bővítésre Budapesten van szükség, ott a diákváros egy 12-18 ezer kollégiumi férőhelynövelést indít el. Már az előkészítés is megtörtént, valamennyi ingatlan a Tudástér Alapítványnál van. Hozzátette, az egyetemekkel és a hallgatókkal is megtörtént az egyeztetés annak kapcsán, milyen kollégiumi szolgáltatásokra van szükség, a diákvárosba való első beköltözéseknek pedig három éven belül meg kell történniük.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
