A forintgyengítés káros a magyar gazdaságnak

A forint tavaly több mint 2 százalékot erősödött az euró ellenében abban az időszakban, amikor a piac a Fed kötvény-visszavásárlási programjának indulása kapcsán pánikolni kezdett. Jobban teljesített, mint a cseh korona, a bolgár leva vagy a lengyel zloty. Az idén viszont év eleje óta a legnagyobbat gyengülő valuták közé kerültünk 5,5 százalékos esésünkkel. A forintnál nagyobb mértékben csak az orosz rubel és az argentin peso esett az euróval szemben. Tavalyhoz képest az is változott, hogy mely valutákkal mozog együtt a forint árfolyama. Míg 2013-ban a zloty és a román lej mozgása követte a legjobban a forintét, az idén a zloty után a dél-afrikai rand és a chilei peso az, amivel együtt mozog az árfolyam.

Tavaly az látszott, hogy a piac elsősorban a gyenge külső egyensúllyal rendelkező országokat bünteti, magas folyó fizetési mérleg hiánya miatt a célkeresztbe került India, Indonézia, Törökország, Brazília és Dél-Afrika. Az idén már nem egyértelműen ez a fő szempont, az egyes országokban előforduló egyedi sztorikra is lőnek a befektetők. Magyarország folyó fizetési mérleg többletének és viszonylagos stabilitásának köszönhetően így tavaly elkerülte, hogy „megbüntessék”, az idén viszont már más szempontokat is néznek valószínűleg a befektetők, köztük a külső adósság mértékét és a jegybankok hozzáállását, ez pedig Magyarországnak gyenge pontja lehet.

A külső adósságunk magas, a jegybank pedig eddig nem tett le a monetáris lazításról, emiatt a fejlett piacokkal szembeni kamatkülönbség sem segíti már a forintot. Az elmúlt két évben a reálkamatszint a feltörekvő országok közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, a 2012-ben még 6 százalék fölötti felárunk az euróval és dollárral szemben mostanra 2,1-2,2 százalékosra mérséklődött. A forint miatti aggodalom a kötvényhozamokon is látszik, ezek az elmúlt egy hónapban látványos emelkedésbe kezdtek.
Forián Szabó szerint lehetséges, hogy a jegybank gyengébb forintot is

komfortosnak érez, Magyarországon viszont a gyengébb árfolyam nem tud segíteni. A hazai fizetőeszköz gyengítése azokon a gazdaságokon segít, ahol jelentős a külső egyensúlytalanság, ezzel ugyanis ösztönözni lehet az exportot. Emellett ott lehet még jó a gyenge fizetőeszköz, ahol deflációval kell számolni. Magyarországon viszont többlet van a folyó fizetési mérlegben, és a defláció sem jelent veszélyt.

A szakember szerint a magyar gazdaságnak egyértelműen káros a forintgyengítés. A devizaadósság átértékelődése miatt ugyanis leértékelődhetnek a jövedelmek és a nemzeti vagyon, fokozódhatnak az inflációs kockázatok, és a hozamelvárások is fokozódhatnak, ami emelkedő kamatkiadásokat jelent majd.

VG Online-->