Milliárdos MNB-bírság a drágító bankoknak
A jegybank az eddig vizsgált hitelintézetek mindegyikénél talált kifogást. A jogszabálysértések között előfordult, hogy hiányzott a díjmódosításokra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben. Az is megtörtént, hogy a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg, vagy pedig nem tájékozatták a fogyasztókat arról, hogy a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt ingyenesen felmondhatják a szerződést. Az is előfordult, hogy a hitelintézetek elmulasztották közölni az ügyfelekkel a szerződésmódosítás okát, az egyoldalú szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt, volt, hogy egy korábbi ingyenes tranzakciót fizetőssé tettek, és az is megtörtént, hogy változott a díjszámítás módja.
A jegybank álláspontja szerint a bankok a hirdetményekben korábban 0 forintosnak meghirdetett tranzakciókat nem tehetik később fizetőssé – magyarázta Windisch László, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. A jegybank szakértői szerint ugyanis ez is új díjfajtának minősül. Lehet persze, hogy a bankok ezt nem így látják majd, és megtámadják a bíróságon a határozatokat. A büntetést viszont be kell fizetniük, és 33 hitelintézetnek az ügyfelek számára jogosulatlanul kiszámlázott díjakat meg kell majd térítenie. Ennek nagyságrendje a jegybank szerint mintegy 10 milliárd forint lehet. A hitelintézetek tavaly a tranzakciós illeték bevezetése után kezdtek tömeges díjemelésbe, a pénzügyi szolgáltatások ára az új teher miatt tavaly több mint 55 százalékkal nőtt.
