Eltűnt a félelem a tőzsdéről - mikor pukkad ki a lufi?

Újabb lélektani határok felé száguldanak a folyamatosan új csúcsokat döntögető amerikai tőzsdeindexek. A harminc nagy cég részvényeit tartalmazó Dow Jones index alig 50 pontra van már csak a 17 ezer ponttól, az S&P 500 is kevesebb mint 40 pontra tartózkodik a 2 ezer ponttól. „A jegybanki likviditásélénkítő programok a legfőbb kiváltói a tőzsdék emelkedésének” – mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyan folyamatosan csökkenti kötvény-visszavásárlási programjának volumenét, az intézmény mérlegfőösszege viszont még mindig növekszik, a likviditás pedig keresi a helyét a piacokon. A jegybankok ugyan azt szeretnék, ha ez a pénz a reálgazdaságban csapódna le infláció formájában, de nem ez történik. A pénz a tőkepiacokra került, és ott hozott felértékelődést.

Az amerikai vállalatok kihasználják, hogy olcsón jutnak hitelhez, ezért részvény-visszavásárlási programokat indítanak, emellett a vállalatfelvásárlási (M&A) piac is pörög, ami szintén emeli az árfolyamokat.

Számos nagyszabású tranzakciót jelentettek be az utóbbi hónapokban, ezek közül a legnagyobb talán az amerikai GE és a francia Alstom összefonódása lehet. A tőzsdéken ráadásul rendkívül optimista a hangulat, a chicagói tőzsde volatilitásindexe, a piaci pánikot mérő, és félelem indexnek is nevezett VIX 11 pont alatt áll, ilyen alacsonyan utoljára a pénzügyi válság előtt, 2007 februárjában tartózkodott a mutató. Az S&P 500 index is csak kis mértékben ingadozik, az utóbbi 40 napban a napi változása 1 százalék alatt maradt – mondja Czachesz.

Sokan úgy vélik, az, hogy eltűnt a félelem a tőkepiacokról egyfajta vészjelzés is lehet. A bikapiac már több mint öt éve tart, és egyelőre semmi jele annak, hogy fordulna a trend. Egyes szakemberek szerint a befektetők már túlságosan indokolatlanul derűlátók és kapzsik, mások viszont vitatják ezt a megállapítást. A CNN Moneynak nyilatkozó Dan Greenhaus, a BTIG brókercég vezető piaci stratégája például képtelenségnek nevezte ezt a feltételezést mondván, az ő ügyfeleikből nem tűnt el az óvatosság. A kliensek odafigyelnek a Fed lépéseire, aggódnak a gyenge gazdasági növekedés és a harmatos vállalati profitok miatt. A befektetők olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel fedezhetik az esetlegesen megnövekvő árfolyam-ingadozások kockázatát.

Czachesz Gábor szerint sem árt az óvatosság. „Sírás lesz a vége, ez nem vitás, de nehéz megmondani, hogy mikor jön el a fordulópont” – mondja a szakember. A vállalatok nyereségtermelő képessége még mindig javul, a profitmarzsok nagyon magasak, és előbb-utóbb csökkenniük kell majd, a jelenlegi szintek ugyanis nem tűnnek fenntarthatónak. Óvatosságra intő jel még az is, hogy lombard-hitelállomány nagyon magas, és szintén aggasztó lehet, hogy a most tőzsdére lépő cégek körében a veszteséges társaságok aránya olyan nagy, mint a dotcom lufi idején volt.

Budapest stagnál

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) irányadó indexe, a BUX nem mozgott együtt az amerikai mutatókkal az utóbbi években. A BUX a 20 ezer pontos lélektani határ fölött utoljára 2011 augusztusában járt, azóta 15 ezer és 20 ezer pont között ingadozik az értéke. Az idén kevesebb mint 3 százalékot emelkedett csaknem fél év alatt a pesti tőzsde indexe, az év elejétől március közepéig estek az árfolyamok, azóta viszont jobbára emelkednek, a BUX jelenleg 19 ezer pont fölött jár.