Robotok árasztják el a debreceni BMW-gyárat: emberek helyett fognak dolgozni – focipályányi napelemekkel töltik a fémtestű munkavállalókat

Kovács Ádám a BMW-nek akkumulátorokat gyártó EVE Power közkapcsolatokért felelős igazgatója úgy nyilatkozott, az ő cégük is lát perspektívát a humanoid robotokban: kínai gyárukban már a gyakorlatban tesztelik őket, későbbiekben pedig debreceni alkalmazásuk is evidencia lehet. BMW és beszállítója emberszabású gépek iránti érdeklődése egyáltalán nem egyedi. 

A gondolatot, hogy az autóiparnak a humanoid robotok új perspektívát nyithatnak, Elon Musk vetette fel, aki az Optimus névre keresztelt modellel hívta fel erre a piaci szegmensre a figyelmet. Azóta az újabb és újabb tesztekről szóló hírek egyre szaporodnak. A kínai Zekr/Geely például az UBTech Walker S1 robotját engedte be a gyártásba, a Hyundai és a Toyota is alkalmaz ilyen gépeket kanadai üzemében, a Mercedes pedig már 2024-ben kipróbálta kecskeméti gyárában az Apptronik Apolló nevű modelljét.

Aki autót tud gyártani, az robotot is tud

Elemzők szerint az emberszabású gépek gyártásának komoly szerepe lehet az egyre szerényebb kilátásokkal szembesülő autóipar megmentésében. Amennyiben a monoton munkát tömegesen képesek kiváltani – márpedig a tesztek azt bizonyítják, hogy képesek –, alkalmazásuk is szépen hizlalhatja a profitot. Gyártásuk pedig a vonatkozó prognózisok szerint még inkább jövedelmező lehet. Ennek technikai akadálya nincs, hiszen – ahogyan Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelő kormánybiztos arra rámutatott – aki autót tud gyártani, az robotot is tud, hiszen az autó ma már maga is robot.

Palkovics László nemzetközi tanulmányokra hivatkozva korábban a Vg.hu-nak nyilatkozva hívta fel a figyelmet a humanoidrobot-piacra. Úgy látta, ebben az óriási felfutás előtt álló szegmensben bőven lehet keresnivalója Magyarországnak is, mivel a gyártás alapjai pontosan ugyanazok, mint amikre az autóipar épül. Ezek pedig Magyarországon a legnagyobb autógyártók által bőségesen rendelkezésre állnak. 

A piac értelemszerűen a fejlesztők szerint is nagyon perspektivikus. Az amerikai milliárdos által favorizált Optimus mellett tucatnyi modell van versenyben: a Figure AI például már tavaly kihozta Figure 03-t, amit az ipari környezetben kipróbált Figur 02 tesztjének tanulságát felhasználva fejlesztett tovább a mesterséges intelligencia. Ez a modell már a háztartásban is alkalmazható.  

A BMW először a dél-kaliforniai Spartanburg gyárban tesztelt ilyen eszközöket, méghozzá a 170 centiméter magas, 70 kilós Figure 02 modellt. Robotok 30 X3 gyártásában vettek részt, tízórás műszakban alvázba készülő lemezalkatrészek behelyezésére alkalmazták őket. A robot legfigyelemreméltóbb képességét a kezei képviselik, amelyek 16 szabadságfokkal rendelkeznek – ez megközelíti az emberi kéz képességeit –, gyorsasága és precizitása pedig sokszorosan felülmúlja azt.

A humanoid robotok a BMW-nél legközelebb a lipcsei gyárban kapcsolódnak be a termelésbe. Ott a Hexagon Robotics által fejlesztett, 165 centiméter testmagasságú, hatvan kilogrammos, másodpercenként 2,5 méter megtételére képes AEON modell bizonyíthat egy idei teszt keretében. A modellt kifejezetten zord ipari környezetre tervezték, teste kompozit alumíniumból készül. Lába nincsen, a nagyobb sebesség érdekében kerekeken gurul. 

Napelemek tölthetik a fémtestű munkavállalókat

Megfigyelők szerint debreceni a Neue Klasse iX3 modelljeit gyártó iFACTORY üzemeiben legkorábban 2027–2028-ban bukkanhatnak fel humanoid robotok, és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a karosszériagyártásban, az összeszerelésben, illetve a logisztikában kerülhetnek bevetésre. 

A mesterséges intelligencia által tervezett debreceni iFACTORY, ahol a virtuális gyártás több mint egy évvel előzte meg a tényleges termelés beindítását, technológiai szempontból teljes mértékben alkalmas a humanoid robotok rendszerbe állítására.

Mire megérkeznek, bizonyosan nem lesz akadálya „zöld” töltésüknek sem. A gyár több tucat focipályányi napelemparkját – naperőművét ugyanis már idén tavasszal – optimista várakozások szerint már e hónap végén átadhatják.

Debrecen erősen készülődik

Az autóipar és a humanoid robotok fejlesztésében és működtetésében alapvető mesterséges intelligencia dominanciájának egy újabb jele, hogy nemrégiben megalakult  a Debreceni Autóipari Klaszter AI Alklasztere, ami a hírek szerint a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazására fókuszál az autóiparban és azon túl is. 

Ahová égetően kellene a humanoid robot 

Az ápolásban égető munkaerőhiány kezd kialakulni, így ezen a területen nagy szükség lehet humanoid robotokra. Erre igazán alkalmas modellek azonban egyelőre nincsenek, fejlesztésük viszont a világon mindenütt forró téma. A népbetegségnek számító demencia megelőzését szolgáló mesterséges intelligencia vizsgálati modell viszont Palkovics László közlése szerint kísérleti jelleggel már 12 kórházban ott van, és a rendszerben a későbbiekben humanoid robotokat is alkalmazni terveznek.

A kormánybiztos a DE Járműipari és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézetének felállításával megbízott egyetemi tanárként is dolgozik, lapunkat arról tájékoztatta, hogy a napokban „tanításra vágyó” humanoid robotok érkeztek a Debreceni Egyetemre. Ezzel az univerzitás különböző tudományos műhelyeiben kezdetét veheti ezeknek a robotoknak a mesterséges intelligencián alapuló kutatása.

Míg a humanoidrobot-kutatás még igencsak gyerekcipőben jár Magyarországon, addig a mesterségesintelligencia-alkalmazás területén igen figyelemre méltó teljesítményt tudunk felmutatni. A Microsoft pár hete publikált kutatása, szerint a munkaképes lakosság 29,8 százaléka használja az AI-t. 

Ezzel az eredménnyel: 

1. Magyarország a világ 147 országát tekintve a 19. helyen áll, 
2. amivel előzzük Németországot – 21. hely, 
3. Lengyelországot – 22. hely 
4. és az USA-t – 24.hely.

Amint láttuk, az autóiparban már az MI-alapú humanoid robotok is a spájzban vannak, de jelentős az MI-használat az egészségügyben, a közigazgatásban és egyes közgyűjteményeknél is. Palkovics László kifejezetten nagy teljesítmények értékeli, hogy 

„Ugyancsak értékelendő, hogy egészen gyorsan hoztunk olyan döntéseket, mint a mesterséges intelligencia tanításának bevezetése, illetve kiterjesztése. Ezt tavaly novemberben kezdtük el, februárban pedig, minden szakképzőintézmény minden 9. osztályába tanítani kezdték az MI-t. Ha ez sikeres lesz, akkor szeptembertől az első, és ötödik osztályokban is bevezetik a mesterséges intelligencia tanítását. A különböző kutatási projektekkel, illetve az egyetemi alkalmazással is jól állunk. Kiemelném a Magyar Nemzeti Levéltárban alkalmazott modellt, ami képes arra, hogy múltbeli események alapján a jövőre nézve használható szcenáriókat dolgozzunk ki.”

Meglepő irány az MI energiagondjainak megoldásában – új algebra születik?

Egy nagy nyelvi modell betanítása a jelenlegi algebrával akár egy Paks-blokk termelését is felemésztheti, így az MI energiaétvágya ugyanúgy, mint mindenütt a világban, Magyarországon is komoly fejtörést okoz.

Palkovics László szerint a probléma megoldásához vagy az energiatermelést kell extrém módon megnövelni, vagy pedig új megoldásokat kell kieszelni. Ilyen új megoldás lehet egy 10 gázmotorból és egy nagy teljesítményű napelemparkból felépülő modul.

A másik irány a matematika – egy olyan új algebra megtalálása, ami a modellek tanítását olcsóbbá teszi. A kormánybiztos szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a megoldás koránt sem olyan futurisztikus, mint amilyennek elsőre gondolnánk.