A jegybank tájékoztatása szerint 2014. május 30-ig, a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek 175 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB-nek, ami 5902 ügylethez és 4646 vállalkozáshoz kapcsolódik. Ebből a hitelintézetek május végéig 141,4 milliárd forintot folyósítottak a programban részt vevő kis- és közép-vállalkozásoknak. A leszerződött 175 milliárd forint több mint 98 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61, az új forgóeszközhiteleké 23, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 16 százalékos. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 84 százalékos, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 16 százalék. A II. pillérben folyósított hitelek közel 65 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 35 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos hitelmérete 24 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 55 millió, míg az EU-s hiteleké 39 millió forint volt. Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 7,1 év, az új forgóeszközhiteleké 11 hónap, az EU-s hitelek esetében pedig 1,6 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 7,5 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 11 hónap. A nagybankok kihelyezéseinek közel felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban.
Nagy az ösztönző erő
A kkv-hiteleknél korábban 4-5 százalékos éves csökkenés volt megfigyelhető, azonban a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően a következő két évben az állomány növekedése várható – írta a napokban megjelent elemzésében a Magyar Nemzeti Bank. Az NHP a vállalati hitelezés szerkezetét is javítja, hiszen emelkedik a hosszabb lejáratú, forintban denominált beruházási hitelek súlya. A vállalati hitelállomány visszaesésének megállítása, illetve a kkv szegmensben a hitelezési fordulat elérésének eredményeként, az NHP eddigi hitelkibocsátásával összhangban, a bruttó hazai kibocsátás (GDP) idén közel 1 százalékkal lehet magasabb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.