Két éve közel volt ahhoz az eurózóna, hogy szétessen. A monetáris transzmissziós mechanizmus nem működött, és az akut helyzetet azt oldotta meg, hogy az Európai Központi Bank 2012-ben kinyilvánította, hogy készek mindent megtenni az euróért. A bankunió mostani elképzelése a két évvel ezelőtti várakozásokkal köszönő viszonyban sincs – vélte Kisgergely Kornél.
A magyar bankrendszer 50 százalékban hazai tulajdonú, amivel az EU középmezőnyében vagyunk. Magyarországon az OTP hatalmas bank, ami nem elhanyagolható kockázat a pénzügyi stabilitás szempontjából, de az EKB-nál csak egy „porszem”, vagyis nem biztos, hogy ott kellő figyelmet kap. Kiemelte, hogy a hitel/betét mutató Magyarországon sokat csökkent, és már megközelíti már a 100 százalékos határt. (A külföldi bankok magyar leánybankját továbbra is az MNB fogja felügyelni.)
Kisgergely felhívta a figyelmet arra, hogy miközben egy világ könyörög az EKB-nak, hogy lazítson a monetáris politikáján, addig néhány nagy tagállam ellent tud állni ennek a kérésnek; vagyis nem veszik figyelembe a kisebb tagországok érdekeit. Utalt arra, hogy ez nem megnyugtató a bankunió szempontjából sem, hiszen nincs biztosíték arra, hogy figyelembe vegyék a kisebbek tagok érdekeit, akik belépnek a bankunióba.
Csábító lehet a csatlakozásnál, hogy az 55 milliárd eurós pénz – ami az EU szempontjából nem sok, de Magyarország számára jelentős – meg tudja menteni a bankrendszerünket. Gyakran elhangzó érv, hogy az EKB reputációja magas, ezért a mentőalapé is az lesz. Kisgergely ugyanakkor kiemelte, nagy siker az EU történetében, hogy a bankuniót rövid idő alatt felállítják.
