Elutasította az Alkotmánybíróság a devizahiteles perek kapcsán benyújtott indítványokat. A testület elsősorban két ponton vizsgálta az elszámoltatással kapcsolatos törvényt, az egyik az volt, hogy megsérti-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, a másik pedig az volt, hogy a benne megszabott eljárásrendek és határidők alapján nem sérült-e az érintett hitelintézetek tisztességes eljáráshoz való joga.
A visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az Alkotmánybíróság szerint nem sértette meg a törvény. Bár a tisztességesnek tartott egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó feltételeket csak utólag foglalta a Kúria polgári kollégiumi véleménybe, majd jogegységi határozatba, és törvénybe is csak az idén nyáron kerültek be a pontos kritériumok, az Alkotmánybíróság szerint ezek megkövetelése nem számít visszahatónak. Az egyoldalú szerződésmódosításokat ugyanis mindig is korlátozta a jóhiszeműség és tisztesség általános törvényi követelménye, ezek már a kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből.
A tisztességes eljáráshoz való jogot is megkapták a hitelintézetek az Alkotmánybíróság tagjainak többsége szerint. A testület megállapította, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csupán az érintett adósok problémái, hanem nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek, ezért nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag hagyományos, kétpólusú polgári perekben. A pénzügyi intézmények fogyasztók számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosításait kivétel nélkül tisztességtelennek nyilvánító törvény szerint a hitelintézetek mindössze 30 napot kaptak arra, hogy benyújtsák a keresetüket a bíróságokon, ha ők maguk tisztességesnek tartják a szerződésmódosításokat, és a többi határidő is nagyon szoros a jogszabályban.
A keresetindításra adott egy hónapnyi idő Alkotmánybíróság szerint nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak, mivel elég volt arra, hogy a pénzügyi intézmények reálisan eldönthessék, meg kívánják-e dönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét. A felkészüléshez a felperesek felhasználhatták a korábban ellenük indított perekben rendelkezésre álló érveket és bizonyítékokat is. Az eljárásban alkalmazott többi, szintén viszonylag rövid határidőről az Alkotmánybíróság szintén azt állapította meg, hogy azok sem tekinthetők a felek által teljesíthetetlennek, vagy olyannak, amelyek eleve kizárnák a megalapozott döntés meghozatalát.
A tizenöt fős testületből négy alkotmánybíró is csatolt különvéleményt a határozathoz. Kiss László szerint az egész törvényt visszamenőlegesen meg kellett volna semmisíteni. Lévai Miklós szerint a bírói függetlenség is sérült a jogszabályban, amellett hogy a tisztességes eljáráshoz való jog, és a visszaható hatály miatt is alkotmányellenes. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint is visszaható hatállyal szabályoz a törvény, ezért alkotmányellenes, Pokol Béla – aki a határozattal nagyrészt egyetértett – a keresetek benyújtására adott rövid határidőt kifogásolta.
Az Alkotmánybíróság döntése után már nem igazán lehet megakasztani a banki elszámolási folyamatot.
Azok a bankok, amelyek nem pereltek, a korábbi nyilatkozatok szerint január második felében már elszámolhatnak a devizahiteles ügyfelekkel, azok, amelyek perre mentek az állammal, február második felében készíthetik el az elszámolásokat. A pontos menetrend várhatóan a közeljövőben napvilágot látó jogszabályokból derül ki. Péntekre várják a devizahitelek forintosításáról szóló törvény tervezetét, a hónap második felében pedig az elszámolásra vonatkozó és fordulónapokat, határidőket is tartalmazó jegybanki rendeletek is várhatók.
A Magyar Bankszövetség arra számít, hogy a jövő év közepére minden banki ügyféllel megtörténik az elszámolás. A folyamat a devizahitelekkel indul majd. A forinthitelesek csak ezután jönnek, az ilyen kölcsönökkel kapcsolatos perek egyébként még el sem kezdődtek, a pénzügyi intézmények a hét végéig nyújthatják be a kereseteiket a bíróságokon. A kormánynak és a bankoknak is az a szándékuk, hogy egy lépésben történjék meg az elszámolás az ügyfelekkel és a hiteleik forintosítása. A devizahiteleket kiváltó forinthitelekről egyelőre keveset tudni, de várhatóan a forintosítási törvényben ezt is szabályozzák majd. A bankok arra számítanak, nem lesz egységes kamatszint, az ügyfél a korábbi ügyfélminősítésétől is függ majd a ráta, vagyis a rosszabb adósok rosszabb feltételű forinthitelt kapnak.
Alig fogyott euró
Mindössze 60 millió eurót jegyeztek a hitelintézetek a Magyar Nemzeti Bank devizatenderén. A jegybank a devizahitelek forintosításához szükséges fedezeti igény kielégítésének elősegítésére hirdetett hétfőn és kedden devizatendereket.Hétfőn 7,83 milliárd eurót jegyzett le a bankszektor, ami szinte teljes egészében elegendő volt már a forintosításán kapcsán felmerülő devizaigény fedezésére. A mérsékelt érdeklődés a keddi tenderen ezért nem volt meglepő. A jegybank azt is közölte, egyedi igények esetén hajlandó további devizát biztosítani a bankoknak.
Hétfőn 7,83 milliárd eurót jegyzett le a bankszektor, ami szinte teljes egészében elegendő volt már a forintosításán kapcsán felmerülő devizaigény fedezésére. A mérsékelt érdeklődés a keddi tenderen ezért nem volt meglepő. A jegybank azt is közölte, egyedi igények esetén hajlandó további devizát biztosítani a bankoknak. -->
