Orbán döntött a Quaestor-bukásról?

A Quaestor-üggyel összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai csütörtökön a késő délutáni órákban három személyt állítottak elő. Tarsoly Csabát őrizetbe vették.

Egyre nagyobbra dagad a Quaestor-botrány, miután kiderült: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a felfüggesztés előtti utolsó pillanatban vonta ki a pénzét a brókercégből. Ráadásul személyesen Orbán Viktor miniszterelnök rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégekből. A történtek alapján felvetődhet, hogy a miniszterelnök olyan bennfentes információhoz jutott hozzá, amihez a kisbefektetőknek esélyük sem volt.

A KMM egy közleményben tagadta mindezt: „a Quaestor csődjét – mint az közismert – az okozta, hogy a Buda-Cash és a Hungária értékpapír bedőlése után az emberek bizalmatlanná váltak a brókercégekkel szemben, elkezdték kivenni a pénzüket a Quaestortól, és a cég egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. Semmilyen titkos információról nincs tehát szó, az említett ügyfelekhez hasonlóan járt el az MNKH is, amikor a miniszterelnöki utasításnak megfelelően a tőkéjét kivette a Quaestortól”.

A Figyelő szerint azonban másképp történhettek a dolgok. Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport vezetője március 8-án, vasárnap válságstábot hívott össze, ahol elmondta: baj van, ezért öncsődöt jelent, de megoldja a helyzetet. Másnap, vagyis március 9-én bement Szíjjártó Péter külügyminiszterhez, mert ő „biztosan segít”, vagyis ha írnak egy levelet Orbán Viktornak, akkor azt Szíjjártó eljuttathatja a miniszterelnöknek. Az Index pedig úgy értesült, a külügyminiszter teljesítette is a kérést, és az akciótervet eljuttatta a miniszterelnökhöz. Orbán azonban nem úgy reagált, ahogy azt Tarsoly várta. A miniszterelnök menthetetlennek ítélte a Quaestor helyzetét, és úgy döntött, megszakítják a kapcsolat a céggel. Ekkor, vagyis március 9-én dőlt el, hogy a külügy cégeinek pénzét is azonnal ki kell venni a Quaestorból.

A tranzakcióban ráadásul szabálytalanul elsőbbséget adtak az állami kereskedőháznak, amely csak hétfőn délelőtt jelezte, hogy visszakéri a pénzét, a Quaestor pedig a szokásos tárgynap plusz két nap kifizetési idő helyett még hétfőn délután teljesített. Számos Quaestor-ügyfél viszont, aki már az előző hét csütörtökén kezdeményeztett a pénzkivételt, hétfőn már nem jutott hozzá saját megtakarításaihoz. Így vélhetően az ő pénzükből fizették ki a kereskedőházat.

„Egyszerűen az életösztön működött a kormánynál” – magyarázta az egyre zavarosabbá váló helyzetet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón. A döntés Lázár állítása szerint a Buda-Cash összeomlása után született meg, amiről a Quaestor kötvényesei is tudhattak. A miniszter tagadta, hogy bármilyen nyilvánosan el nem érhető információ a rendelkezésükre állt volna a döntés előtt. Arra a kérdésre, hogy ha tudtak a kormányban arról, hogy baj lesz a brókercégnél, miért nem tájékoztatták a lakosságot, Giró-Szász András kommunikációért felelős államtitkár az válaszolta: ezt nem tehették, mivel az rémhírkeltés lett volna.

Több lehetőséget is megvizsgálva arra jutottunk, hogy a működésünk a jelenlegi formában nem folytatható. Cégünk továbbra sem kíván az utazási területen csődöt jelenteni, minden utasunk foglalása biztonságban van – közölték. Újabb megrendeléseket viszont a QuaesTour már nem fogad el. 

Több lehetőséget is megvizsgálva arra jutottunk, hogy a működésünk a jelenlegi formában nem folytatható. Cégünk továbbra sem kíván az utazási területen csődöt jelenteni, minden utasunk foglalása biztonságban van – közölték. Újabb megrendeléseket viszont a QuaesTour már nem fogad el. -->