A növekedés két forrásból származott: a befektetők 18,9 milliárd forint friss pénzt fektettek a konstrukciókba, amit a hozamok 17,5 milliárd forinttal egészítettek ki. Márciusban három fő tényező okozhatott tőkekivonást az alapoknál. Az egyik az alacsony hozamszint, a másik a brókerbotrányok miatti bizonytalanság, a harmadik pedig a magas hozamú állampapírok elszívó hatása volt.
A brókerbotrányok hatása tiszavirágéletűnek bizonyult, azoknak az abszolút hozamú alapoknak, amelyek a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor összeomlása után komolyabb tőkekivonást könyvelhettek el, áprilisban kiegyensúlyozottabbá vált a forgalmuk. Az abszolút hozamú alapok a negyedik hónapban csaknem 14 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak, így a vagyonuk ismét 700 milliárd forint fölé került.
A tőkebeáramlás jelentős része az OTP alapjaiba ment, április első napjaiban több alapjukba milliárdos nagyságrendű friss megtakarítás került.
Az alacsony hozamszint viszont továbbra is kihívást jelent az alapkezelőknek. A hozamot már alig termelő pénzpiaci és likviditási alapok vagyona áprilisban is tovább erodálódott, csaknem 18 milliárd forint távozott belőlük, így az összesített vagyonuk 1382 milliárd forintra olvadt. A rövid kötvényalapokkal sem elégedettek már a kisbefektetők, a múlt hónapban ezekből 14,4 milliárd forintot csoportosítottak át más befektetésekbe.
A legnagyobb magyarországi befektetési alap, az OTP Optima vagyona például februárban 456 milliárd forint fölött tetőzött, most viszont már alig 420 milliárd van benne, miután március 27. óta egyetlen olyan nap sem volt, amikor nettó tőkebeáramlást mértek volna az alapnál.
A hosszú kötvényalapok még vonzottak némi friss pénzt áprilisban is, de ezek is nehezen versenyeznek az alacsony kamatkörnyezetben a viszonylag magas kamatú lakossági állampapírokkal. A tőkevédett alapoknak is gondot okoz ez. A három-négy éves konstrukciók legfőbb versenytársai, a lakossági kötvények áprilisban már 3,5-4 százalékos minimum hozamot is ígértek, amit nehéz felülmúlni. Áprilisban a tőkevédett alapok 5,4 milliárd forint nettó tőkekiáramlást szenvedtek el, az alapok száma ugyan nem változott, az új konstrukciók viszont sokkal kevesebb pénzt vonzottak, mint amennyi a régiekben lejárt.
Sokkal sikeresebbek ezen a téren a vegyes alapok, amelyek áprilisban is 23,3 milliárd forintnyi új pénzt vonzottak, a vagyonuk ennek köszönhetően a hónap végére 740 milliárd forintra hízott, amivel a vegyes alapok a harmadik legnagyobb kategóriának számítanak a pénzpiaci és a kötvényalapok mögött. Az éledező ingatlanpiacban is egyre több kisbefektető lát fantáziát. Az ingatlanalapokba is több mint 5 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, a vagyonuk már megközelíti a 480 milliárd forintot, ami 2008 szeptembere óta nem látott rekord.
Lassan nőnek a részvénykonstrukciók is
Hozamok szempontjából az idei év a részvényalapoké, a kisbefektetők viszont csak lassan ébrednek rá erre. Valamelyest persze a részvényalapok iránt is élénkül a kereslet, áprilisban ez 3,3 milliárd forintos tőkebeáramlásban nyilvánult meg. A BUX a hónap folyamán csaknem 15 százalékot emelkedett, ebből a raliból viszont a magyar befektetők nagyrészt kimaradtak, hiszen a hazai részvényalapoknál tőkekivonást mértek. Ennek ellenére is nőtt persze a vagyonuk a hozamnak köszönhetően. A befektetők kedvencei a hónapban a kelet-közép-európai és a feltörekvő európai alapok voltak.
