Olcsóbban sem kellenek a lakossági forinthitelek

Bár a lakossági hitelek kamatai jelentősen csökkentek az elmúlt egy évben is, egyelőre nem látszik egyértelműen a kedvezőbb árazás hatása a kihelyezett hitelek mennyiségén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A jegybank adatai szerint egyedül a lakáshitelek kihelyezéseinél sikerült kiugró bővülést produkálni 2015 első négy hónapjában – itt a kihelyezett 80,8 milliárd forint 42 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi mennyiséget –, úgy, hogy a forintlakáshitelek átlagos kamata a többi hitelfajtával összevetve viszonylag szerény mértékben, 1,34 százalékponttal, 5,56 százalékra csökkent. (Más kérdés, hogy kétéves időtávot nézve már a lakáshitelek árainál is nagyon kedvező a kép, hiszen 2013 áprilisában még 8,68 százalék volt az MNB által kalkulált átlagos kamatláb.)

Az új kihelyezések első négyhavi alakulását nézve viszont a lakáshiteleken kívül csak a gépjármű- és áruvásárlási hiteleknél sikerült növekedést produkálni a lakossági piacon – 20,3, illetve 10,9 százalékosat –, ám a kihelyezett volumenek ezeknél olyan alacsonyak, hogy annak nem kell komolyabb jelentőséget tulajdonítani. A több banknál is az egyik húzóterméknek számító személyi hiteleknél viszont az első négy hónapban 3,5 százalékkal csökkentek az új kihelyezések: mindössze 36,8 milliárd forintot értek el, annak ellenére, hogy az áprilisig tartó egy év alatt bő 2 százalékponttal ezeknél is esett az átlagkamat, és éppen meghaladta az évi 20 százalékot.

Hasonló a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is: ezeknél ez idő alatt 150 bázisponttal, 7,69 százalékra esett a forintkölcsönöknél kalkulált átlagos ráta – amely 2013 tavaszán még 11,5 százalék környékén mozgott –, ám az alig 7,8 milliárdos, első négyhavi új kihelyezés még az egy évvel korábbinál is bő 17 százalékkal alacsonyabb volt. A szerződésekben szereplő átlagos kamatláb egyébként a folyószámlahiteleknél csökken a leglassabb ütemben: két hónappal ezelőtt még 23,09 százalékot ért el, de egy évvel azt megelőzően sem volt sokkal magasabb 24 százaléknál.

A statisztikákkal egybecsengenek a jegybank legfrissebb hitelezési felmérésének eredményei is, amelyek szerint az első negyedévben a fogyasztási hitelek iránti kereslet visszaesését érzékelték a bankok. Bár a megkérdezett piaci szereplők többsége a lakáshiteleknél erősödő keresletet észlelt, a fogyasztási hiteleknél legtöbbjük visszaesésről adott számot. A fogyasztási hitelek keresletének visszaesése az MNB szakértői szerint részben a szezonalitással magyarázható, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az enyhébb érdeklődés párhuzamos volt a kiskereskedelmi forgalom enyhe lassulásával.

Az értékesítések mérséklődésében – véli a jegybank – az esetleges elhalasztott (elsősorban tartós cikkeket érintő) fogyasztáson keresztül szerepe lehetett az elszámolás hatásának is. Az MNB hitelezési felmérése szerint ugyanakkor a kilátások egyértelműen jók: szinte minden bank azt várja, hogy a lakáshitelek iránti kereslet tovább növekszik az év második és harmadik negyedévében, és a többség a fogyasztási hiteleknél is élénkülést vár.