Egyre több a pihenő pénz
Egyre kevesebb számlapénzt kötnek le a hazai háztartások az alacsony betéti kamatok miatt: a látra szóló betétek és a folyószámlákon pihenő pénzek aránya júniusra megközelítette a 46 százalékot, miközben három évvel korábban még csak 25 százalék környékén mozgott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.
Az MNB adatai szerint az első fél év végén 3135,7 milliárd forint pihent lekötetlenül a lakossági és egyéni vállalkozói számlákon – illetve látra szóló betétben –, ez 25,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Eközben a háztartásoknál lévő teljes betétállomány mindössze 1,9 százalékkal emelkedett a júniusig tartó egy év alatt, vagyis változatlanul gyorsan nő a lekötetlenül pihenő pénz mennyisége és aránya egyaránt.
Amellett pedig, hogy a háztartások egyre kevesebb pénzt kötnek le a számláikon, devizából is mind jobban kezdenek bevásárolni: a június végi, 979,4 milliárdos devizabetét-állomány 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a látra szóló betéteken belül is 11,5-ről 12,7 százalékra emelkedett az idegen fizetőeszközben elhelyezett betétek aránya.
A folyószámlabetétek előretörése láthatóan az éven belül lekötött betétek kárára történt meg leginkább: azoknak az állománya ugyanis a júniusig tartó egy évben 15,8 százalékkal, 2768,7 milliárd forintra esett vissza. Csaknem negyedével csökkent az éven túli, ám két évnél nem hosszabb futamidőre lekötött betétek állománya is: ez viszont nem túl drámai jelenség, hiszen itt alig több mint százmilliárdos mennyiségről volt szó egy évvel ezelőtt. Érdekes ugyanakkor, hogy a két éven túl lekötött betétek mennyisége 4,6 százalékkal, 825,5 milliárd forintra emelkedett egy év alatt: ennek az lehet a legfőbb oka, hogy az adókedvezmény mellett igényelhető tartós befektetési számla (tbsz) sok éven túli betétet vonz.
A folyószámlabetétek előretörésén persze nem nagyon lehet csodálkozni: az MNB adatai szerint a júniusig számított két év alatt az éven belüli, háztartási lekötött betétek szerződésekben szereplő átlagkamata 3,73-ról 1,05 százalékra csökkent, de az éven túli lekötéseknél is 3,12 százalékról 1,14 százalékra olvadt a kamat.
Ráadásul ezek csak az átlagos értékek: egy nem akciós, éven belüli lakossági lekötés éves kamata jellemzően nem éri el az egy százalékot sem a bankoknál, úgy, hogy a betétesnek alapesetben számolnia kell a kamatadóval is. Mindezek tükrében csak abban lehet bízni, hogy a kihasználatlanul heverő pénzeszközök jelentős része átvándorol majd valamilyen alternatív megtakarításba, hiszen arra, hogy a betéti kamatok rövid távon növekedésnek induljanak, vajmi kevés az esély: egyrészt az alacsony jegybanki alapkamat tartós lehet, másrészt a hazai hitelintézetek láthatóan nem küszködnek forráshiánnyal, ami betétgyűjtési akciókra ösztönözhetné őket.
Pedig a lakosság pénzügyi vagyona látványosan emelkedett az elmúlt időszakban. A jegybank adatai szerint június végére már átlépte a 30 ezer milliárd forintos lélektani határt, miután a pénzügyi eszközök állománya 38 625,9 milliárd forintot tett ki, amihez 8390,7 milliárd forintnyi kötelezettség társult. Figyelemre méltó viszont, hogy egyre több pénzt tartanak a háztartások készpénzben is: a fél év végén több mint 3180 milliárd forintot és 305 milliárd forintnyi valutát halmoztak fel.
