A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több mint kétezerrel, 1 160 716 főre mérséklődött a pénztárak összlétszáma, miközben a tagság 2008. október elején még 1,4 milliót tett ki. Bár a 6402 új belépő száma közel kétezerrel meghaladta a kilépőkét, csaknem ugyanennyien kerültek ki amiatt, hogy a nyugdíjkort elérve kérték a szolgáltatást, vagy nem fizetés miatt kizárták őket, illetve elhaláloztak. Ugyanakkor nagyjából ugyannyian, 22 686-an szüneteltették a tagságukat a harmadik negyedévben, mint április–június között, s a járadékot igénybe vevők csaknem 1200 fős tábora sem változott érdemben három hónap alatt.
Az önkéntes pénztárak által kezelt 2011 végétől tartó gyarapodása is megtorpant a harmadik negyedévben, szeptember végi 1135, 6 milliárd forintos portfóliójuk 8 milliárddal kisebb értékű a három hónappal korábbinál. A pénztárak vagyonuk több mint felét állampapírokban fialtatták, közel egynegyedét befektetési alapokban, miközben bankbetét- és készpénzállományuk, valamint részvényeik elenyésző volt, azok mintegy 50-50 milliárd forintot tettek ki. Befektetéseiken az önkéntes pénztárak összességében több mint 20 százalékkal alacsonyabb, 35 milliárdos eredményt értek el.
Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek idei első háromnegyed évi, 53 milliárd forintos halmozott értéke 7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az önkéntes pénztárakhoz tartozók még mindig több tagdíjat fizetnek, mint amekkorák munkáltatóik hozzájárulásai. Ugyanezen idő alatt az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatási kiadások csupán az összvagyon 1,7 százalékára rúgtak, igaz, ez az érték 26 százalékkal magasabb volt, mint 2014 első háromnegyed évében.
Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége az MNB és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett, már részletes parlamenti vitára bocsátott törvénymódosító javaslatot. Ennek elfogadása esetén ugyanis a változatlanul elérhető egyösszegű szolgáltatás mellett többféle pénztári járadékot is kérhetnének a tagok a jövőben, ami a tagság hosszú távú érdekét szolgálja.
Továbbra is négy magánnyugdíjpénztár létezik, miután a Budapest, a Horizont, az MKB és a Szövetség egyaránt teljesítette a további működésükhöz egy tavalyi törvénymódosítással ez év január 1-jétől előírt új feltételt, miszerint a tagdíjfizető tagok létszáma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem csökkenhet a taglétszám 70 százaléka alá. Ez azért is figyelemre méltó, mert a magánnyugdíj-pénztári taglétszám is tovább mérséklődött, szeptember végére 59 580 fősre, s vagyonuk az előző két negyedévi növekedést követően ugyancsak esett, 215 milliárdra. Igaz, ez még így is közel 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál.
