Forintosítás: sokan járhatnak rosszabbul
Decemberben már minden devizaalapú autóhitellel, autólízinggel és személyi kölcsönnel rendelkező ügyfél érzékelni fogja, hogy nem az eddigi devizapiaci árfolyammal számítják ki a törlesztőrészletét és a tőketartozását. A leginkább érintett frankalapú konstrukciók konverziója például 256,47 forinton történik, vagyis a jelenlegihez képest kicsivel több mint 10 százalékkal kell kisebb havi terhet fizetni. A konverzió hatására a törvény szerint ugyanis a kamatszint sem emelkedhet.
A jogalkotók felmérték, hogy az autóhitelek „egyszerű” forintosítása nem szüntetne meg egy tipikusan autóhiteles anomáliát, nevezetesen az úgynevezett bullethitelekét. E kölcsönszerződések lényege, hogy a forintosításig eltelt futamidő alatt az ügyfelek nem viselték az árfolyam- és kamatnövekedésből származó törlesztőrészlet-emelkedés teljes hatását. Ki nem fizetett részleteik elkülönítve, tőkeként halmozódtak, hogy aztán a futamidő végén vagy egy szerződésben rögzített adósságszint elérésekor dobják meg – akár elviselhetetlen mértékben – az adósságszolgálati terhet. A problémával érintett bullethitelek aránya csaknem egyharmados a devizaalapú autóhitelek körében.
Itt jön szóba a futamidő-hosszabbítás, mert 25 százaléknál nagyobb mértékben nem nőhet a havi teher, ehelyett a futamidőt hosszabbítják meg az érintett hitelek esetében. Ha így sem érné el a teljes futamidő a 12 évet, akkor a törlesztőrészlet-emelkedést még kisebb, 15 százalékos mértékben korlátozza a törvény. Az MNB számításai szerint a közel egyharmados arányt képviselő frankalapú bullethitelek nagyjából felének nőhet meg a futamideje két évnél nagyobb mértékben, tehát az átlagos futamidő-hosszabbítás a bullet típusú hiteleknél várhatóan két év lesz.
