Felvásárolnák az alapok a jelzáloglevelet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Nagyon várják már az alapkezelők az új jelzálogbankok indulását és a jelzáloglevelek kibocsátását. „A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben nő az igény az olyan eszközökre, amelyekkel az állampapírok fölötti hozamok érhetők el” – mondta Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Hazai jelzáloglevél azonban egyre kevesebb van, az állomány 13 éves mélypontra került az idén. Február végén már alig érte el a 900 milliárd forintot, holott öt évvel korábban még 2 ezer milliárd forint fölött volt.
Jelenleg három jelzálogbank bocsát ki ilyen értékpapírokat. A legnagyobb közülük az OTP Jelzálogbank, amelynek tavaly év végén névértéken nem egészen 670 milliárd forintnyi jelzáloglevele volt, a második helyen az FHB áll, amelynek március végén az állománya névértéken megközelítette a 200 milliárd forintot. A harmadik az UniCredit, nekik március végén 124 milliárd forint névértékű jelzáloglevelük volt a piacon. A piac hamarosan átalakulhat: három nagy pénzügyi intézmény is bejelentette már, hogy jelzálogbankot alapít. Az Erstének az MNB már tavaly november végén engedélyezte is az intézmény megalapítását, de a K&H és az MKB is tervezi jelzálogleveleket kibocsátó hitelintézetek elindítását. Az Ersténél egyébként a hitelintézet honlapja szerint már megkezdték a munkatársak felvételét is, jelenleg például fedezet-nyilvántartási munkatársat keresnek a jelzálogbankba.
A jelzálogbank-alapítási hullám oka, hogy a jegybank egy úgynevezett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) bevezetését tervezi. Ennek lényege, hogy az egy éven túl lejáró lakossági jelzáloghitelek legalább 15 százalékát hosszú távú forrásból kell biztosítani. A háztartásoknak tavaly év végén több mint 4500 milliárd forintnyi jelzálog fedezetű hitelük volt, ehhez elvileg 700 milliárd forintnál kevesebb jelzáloglevél is elegendő lenne forrásként. A jegybank azonban egy éve úgy kalkulált, hogy legalább 300 milliárd forinttal növelik majd a kibocsátók az állományt.
Hogy mikor következik ez be, még kérdéses. A JMM eredetileg idén októberre tervezett bevezetését ugyanis nemrég fél évvel későbbre halasztotta a jegybank. A szakértők szerint könnyedén felszívnak az intézmények ekkora volument. A biztosítók, nyugdíjpénztárak és befektetési alapok nem tartanak sok jelzáloglevelet, de az világosan látszik, hogy a csökkenő állampapírhozamok miatt folyamatosan növelik a mennyiséget. A rövid – egyéves vagy annál is rövidebb – állampapírok már 1 százalékos kamatot sem fizetnek, de a tízéves magyar állampapíré is
3 százalék alatt van már.
Kereslet tehát van, az viszont egyáltalán nem biztos a szakértők szerint, hogy az új jelzáloglevelekből jut az intézményi befektetőknek. „Jelenleg gyakorlatilag csak az FHB jelzáloglevelei likvidek” – mondja Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A többi jelzáloglevelet többnyire a jelzálogbankot tulajdonló hitelintézetek jegyzik le. A szakember pedig attól tart, az új jelzálogbankok hitelpapírjaival is ez történik majd, az anyabankjaik mérlegébe kerülnek. Ha mégsem, akkor a szakértők szerint még kulcskérdés lehet, értékelik-e majd a papírokat a nemzetközi hitelminősítők. Az FHB és az OTP jelzálogleveleit például rendszeresen értékeli a Moody’s, az UniCredit viszont már évek óta nem kér minősítést a hitelpapírokra.
