Rekordévre készülhetnek az idén az önkéntes nyugdíjpénztárak a tagdíjbevételek terén. A jegybank friss adatai szerint az első három negyedévben 71,3 milliárd forintnyi bevétel folyt be az intézményekbe, 8,4 százalékkal több, mint tavaly.
Ennél csak egyetlen évben volt nagyobb kilenc hónap után a befizetések összege: 2008-ban. Akkor az utolsó negyedév csupán 30 milliárd forintot hozott, az elmúlt években viszont az év végi hajrában ennél több folyt be. Ennek főleg az az oka, hogy megváltozott a tagdíjbefizetések szerkezete. Míg néhány éve még a munkáltatói befizetések adták a tagdíjak nagyobbik részét, mostanra már a tagdíj kétharmada a tagok egyéni befizetéséből származik. Az egyéni befizetések pedig az igénybe vehető 20 százalékos adókedvezmény miatt az utolsó három hónapban tetőznek.
A taglétszám stagnál, szeptember végén 1,145 millió tagjuk volt a kasszáknak, igaz, közülük a jegybank korábbi közlése szerint csak körülbelül minden második fizet rendszeresen tagdíjat. Ez pedig azt jelenti, hogy egy rendszeresen takarékoskodó pénztártag havonta átlagosan körülbelül 15 ezer forintot tesz félre a nyugdíjas éveire. A pénztárak összvagyona 1216 milliárd forint, vagyis egy átlagos tag 1,06 millió forintnyi megtakarítással rendelkezik.
Ez az összeg nem csupán a befizetések miatt gyarapodik, a vagyonkezelők is elég jól teljesítettek az idén. A kasszák befektetési tevékenységen elért eredménye az első kilenc hónapban 48,5 milliárd forint volt, ami évesítve 5,6 százalék körüli hozamot jelent. Ez a jelenlegi hozamkörnyezetben nem számít rossznak, főleg hogy az csupán egy százalék volt októberben. A budapesti teljesítményéhez mérten azonban nem számít kiemelkedőnek a nyereség. A kasszák nem sokat rizikóznak, bár a részvények mennyiségét is növelték valamelyest az utóbbi időben, a befektetések csaknem 60 százalékát még mindig a viszonylag mérsékelt hozamú magyar állampapírokban tartják.
A hozam ahhoz nem volt elegendő, hogy teljesen fedezze a nem fizető tagokra jutó költségeket. A pénztárak a működési bevételeiket a rendszeresen fizetett tagdíjakból vonhatják el, ezen a címen 4,47 milliárd forintot szedtek be az első három negyedévben. A működési költségeik viszont ennél magasabbak voltak: 5,28 milliárd forintra rúgtak. A pénztárak annyi engedményt kaptak, hogy a nem fizető tagok számláit is megcsapolhatják; ha pozitív a hozam, a minimálisan előírt tagdíjra jutó működési költséget levonhatják. Ezen a címen januártól szeptember végéig összesen 774 millió forintot szedtek le a számlákról, ami szektorszinten nem volt elegendő a veszteség fedezésére.
Orbán Viktor: tízezer forintos Erzsébet-utalvány is jár a nagyobb mellé
Jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a korábban tervezett 0,9 százalék helyett, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa keddi, Parlementben tartott ülése után. Az intézkedés a szerdai ülésen kerül a kormány elé. A juttatás forrása az idén keletkező költségvetési többlet, ebből kap minden nyugdíjas tízezer forintnyi Erzsébet-utalványt a tervek szerint még karácsony előtt, de legkésőbb a két ünnep között. Tavaly 2,7 millióan részesültek nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban, vagyis az Erzsébet-utalványokból összesen27 milliárd forintnyit osztanak szét köztük. Könnyen lehet, hogy jövőre a most bejelentett emelésnél is több pénzt kapnak a nyugdíjasok – amire Orbán Viktor is utalt –, hiszen az infláció akár még nagyobb lehet, mint 1,6 százalék; arra pedig törvény kötelezi a kabinetet, hogy legalább a fogyasztói árak emelkedésének mértékével növelje a nyugdíjakat. A legtöbb elemzői prognózis 2 százalék körüli, azt kissé meghaladó inflációval számol, így kiegészítő emelésre lehet szükség év közben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaság nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésére a napokban azt közölte, hogy reálértéken számítva vagy emelkedik a (ha a tervezett inflációnál végül alacsonyabb lesz a pénzromlás üteme), vagy az év végi kompenzáció révén megőrzi az értékét. A költségvetés pedig minden esetben biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. Kiemelték, az elmúlt években a kormány gyakorlatilag visszaadta a 13. havi nyugdíjat, miután 2011 és 2015 között 8,8 százalékkal nőtt a nyugellátások vásárlóereje. MTI/VG
27 milliárd forintnyit osztanak szét köztük. Könnyen lehet, hogy jövőre a most bejelentett emelésnél is több pénzt kapnak a nyugdíjasok – amire Orbán Viktor is utalt –, hiszen az infláció akár még nagyobb lehet, mint 1,6 százalék; arra pedig törvény kötelezi a kabinetet, hogy legalább a fogyasztói árak emelkedésének mértékével növelje a nyugdíjakat. A legtöbb elemzői prognózis 2 százalék körüli, azt kissé meghaladó inflációval számol, így kiegészítő emelésre lehet szükség év közben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaság nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésére a napokban azt közölte, hogy reálértéken számítva vagy emelkedik a nyugdíj (ha a tervezett inflációnál végül alacsonyabb lesz a pénzromlás üteme), vagy az év végi kompenzáció révén megőrzi az értékét. A költségvetés pedig minden esetben biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. Kiemelték, az elmúlt években a kormány gyakorlatilag visszaadta a 13. havi nyugdíjat, miután 2011 és 2015 között 8,8 százalékkal nőtt a nyugellátások vásárlóereje. MTI/VG Uniós viszonylatban még gyengén állunk az öngondoskodással -->
