A 2012-es 2700 milliárd forintról mára 6000 milliárd forint fölé emelkedett a budapesti bankközi referenciakamat, vagyis a Bubor alapján árazott hitelek állománya Magyarországon a jegybank adatai szerint. A változást elsősorban a devizahitelek tavalyi konverziója okozta, ezek kamatozását ugyanis a forintosítást követően egységesen a 3 havi Buborhoz kötötték.
A forintosítás még a 2,1 százalékos alapkamat idején történt, ehhez képest a május óta 0,9 százalékon álló ráta már önmagában is 1,2 százalékpontos kamatcsökkenést indokol a forintosított devizahitelek kamatában, ugyanis a kamatfelárat a hitelezőknek legalább három évig változatlanul kell hagyniuk (és utána is csak viszonylag ritkán teljesülő feltételek alapján változtathatják). Ehhez az adósok számára kedvező általános kamatszintcsökkenéshez adódik hozzá, hogy eközben a hitelek referenciakamatául szolgáló 3 havi Bubor egyre jobban elszakad az alapkamattól, mégpedig lefelé: november 4-én már csak 0,77 százalékon állt, vagyis 13 bázisponttal lefelé tért el az alapkamattól, pedig éveken keresztül nagyon szorosan tapadt hozzá.
A Bubor további csökkenésének hátterében az áll, hogy a jegybank igyekszik minél lejjebb szorítani a saját sterilizációs eszközeiben parkoló banki likviditást. A jelenség egyik, a jegybank által kívánatosnak tekintett mellékhatásaként nő egyes bankok aktivitása a bankközi piacon, az itt jelentkező likviditástöbblet pedig lejjebb szorítja a bankközi kamatokat, vagyis a Bubort.
Egy átlag körülinek mondható kamatozású, a forintosítást és a devizahiteles elszámolást követően 4,5 százalékos kamattal rendelkező, 10 millió forintos, 15 éves hátralévő futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete tavaly tavasszal még 71 160 forint volt. Ha a Bubor pusztán az alapkamat süllyedését követte volna, ez most 65 070 forint lenne, ehhez képest a Bubor további esése 64 430 forintra szorította le az adós havi terhét. A Bubor csökkenése várhatóan nem ér véget, így ez a szint még messze nem mutatja a jelenség teljes hatását.
E kedvező hatást a forintosított devizahitelekkel rendelkezők mellett azok is élvezik, akik az elmúlt években változó kamatozású forinthitelt vettek fel. Az új, alacsonyabb kamatozású hitelek egyre nagyobb összegű folyósítása mellett valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a meglévő változó kamatozású lakáshitelek átlagos kamatszintje a májusi 4,1 százalékról 3,9 százalékra csökkent Magyarországon.
