Pénz- és tőkepiac

Indul az újabb kártalanítás

Februártól igényelhetnek kártalanítást azok az egészségpénztári tagok, akik a honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél dolgoztak a DRB csoport csődjének idején, és bent ragadt a megtakarításuk a kasszában

Két évvel a Buda-Cash csődje után még mindig tart a romok eltakarítása, idén februártól az egészségpénztári tagok egy részét kártalaníthatják. A 28 ezres taglétszámú Honvéd Egészségpénztár tagjai, úgy tűnik, ügyesen lobbiztak, két kormányrendelet-módosításnak köszönhetően megkaphatják a kasszában felhalmozott megtakarításaikat. Kártalanításra azok jogosultak, akik 2015. március 5-én a honvédség vagy a rendőrség kötelékében dolgoztak.

A Honvéd Egészségpénztárnak 1,8 milliárd forintja ragadt bent két éve a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó DRB bankcsoport egyik hitelintézetében. A különféle garanciaalapok – köztük az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap – azonban, arra hivatkozva, hogy a pénztár intézményi befektetőnek számít, nem fizettek kártalanítást. Hiába érvelt az intézmény azzal, hogy a bent ragadt pénz magánszemélyek megtakarítása volt. A Honvéd mellett egy másik kassza is pórul járt: a Provita Egészségpénztárnak is befagyott 130 millió forintnyi betétje a DRB-ben.

A mostani kártalanítás szelektív. Költségvetési pénzből, a honvédség és a rendvédelmi szervek büdzséjéből fizetik ki a tagok egy részét. Hogy pontosan hány egykori pénztártag jut hozzá a pénzéhez, és mekkora összegről van szó, még nem tudni. A rendvédelmi dolgozók február 1. és június 30. között terjeszthetik elő kártalanítási kérelmüket, ezért nincs még adat arra vonatkozóan, hogy a kártalanítás hány embert és mekkora összeget érint majd – közölte a Világgazdasággal a Belügyminisztérium. A honvédség sem adott pontos információt lapunknak arról, mekkora kártalanítás várható, de a pénztár korábbi közlése szerint 20 ezer fölötti létszámról lehet szó.

Azokat a pénztártagokat nem kártalanítják, akik nem voltak a honvédség vagy a rendvédelmi szervek állományában a meghatározott időszakban, vagy önkéntes tartalékosként szerepeltek a nyilvántartásban, de a Buda-Cash csődje óta nem voltak szolgálatban. Emellett hiába remélnek kártérítést a Provita tagjai is.

A Buda-Cash csődje mindkét pénztár sorsát megpecsételte. A Provita működését egy évvel a brókerbotrány után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felfüggesztette, és egyúttal fel is számoltatta az intézményt, miután a pénztárnak nem maradt elég tartaléka a működésre. A Honvédnál a működési tartalékok még ideig-óráig megvoltak, nekik a névadó-alapítójuk, a Honvédség adta meg a kegyelemdöfést. A honvédségi dolgozók értdekvédelmi szervei úgy döntöttek, az egészségpénztári hozzájárulást 2016-tól inkább Erzsébet-utalványra cserélik a cafeterián belül – ami a Buda-Cash-fiaskó után érhető. Ez pedig azt jelentette, hogy 20,5 ezer tag nem fizetett többé tagdíjat. Tekintettel arra, hogy az egészségpénztárak a működésüket csak a befizetett tagdíjakból finanszírozhatják, lehetetlenné vált a Honvéd Egészségpénztár működtetése, és kénytelen volt beolvadni a Prémiumba.

Honvéd Egészségpénztár brókerbotrány Buda-Cash
Kapcsolódó cikkek