Hiába változtak kedvezőtlenül a cafeteria szabályai, az önkéntes nyugdíjpénztárak első negyedéve alapvetően nem sikerült rosszul. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a taglétszám csökkenése megállt, sőt a több mint 11 ezer új belépőnek köszönhetően még enyhén növekedett is az első három hónapban, és ismét 1,14 millió fölé ment. A tagdíjbefizetések 16,4 százalékkal nőttek a tavalyi első negyedévhez képest, és rekordösszeg, 23,8 milliárd forint folyt be az egyéni számlákra. A pénztártagoknak egyre fontosabb az öngondoskodás, erre utal, hogy az egyéni befizetések 11 százalékkal 16,1 milliárd forintra emelkedtek. A munkáltatói befizetések viszont csaknem 8 százalékkal 7,7 milliárd forintra zsugorodtak.
A háttérben minden bizonnyal az áll, hogy januártól a korábbi 34,51 százalék helyett 43,66 százalékosra nőtt a nyugdíjpénztári befizetések munkáltatói terhe, eközben megjelent egy új cafeteriaelem, a készpénzjuttatás, amelynek a munkáltatói terhe ennél alacsonyabb. Logikus lépés lehet a munkavállalók részéről, ha a korábbi pénztári juttatás egy részét a készpénzes cafeteriára cserélik. Még jobban járnak, ha az így kapott összeget egyéni befizetésként teszik be a pénztárba, hiszen utólag személyijövedelemadó-kedvezményt is kaphatnak. Az idei első negyedévben egyébként 1,6 milliárd forintot meghaladó összeget igényelhettek vissza. A visszatérítés döntő része a második negyedévben érkezik, sokan vannak ugyanis, akik később adják be az adóbevallásukat.
Az intézmények alaposan felkészülhettek a szűk esztendőre, az első negyedévben ugyanis keményen visszafogták a költekezést. Tavalyhoz képest több mint 13 százalékkal csökkentek a kiadásaik, ezzel 2 milliárd forint alá szorították a működési költségeiket.
A működési bevételek ugyanakkor 3 százalékkal nőttek, így több mint egy évtized után a szektor működési szinten nyereségessé vált.
(A pénztárak egyébként a működési veszteségüket a nem fizető tagok számláiról történő elvonásokkal is tudják korrigálni, ha pozitív a hozam, a minimális tagdíj utáni összeget elvonhatják a működési alapjukba.)
A kasszák vagyona március végére 1285,4 milliárd forintra hízott, vagyis egy átlagos egyéni számlán már 1,13 millió forint van. A gyarapodáshoz a befizetéseken kívül hozzájárultak a hozamok is, az első negyedévben a befektetéseken 19,6 milliárd forintnyi nyereség keletkezett.
Lapunk számításai szerint főleg a nagyobb kockázatot vállaló nyugdíjalapok teljesítettek jól az első negyedévben, a szinte kizárólag állampapírba fektető portfóliók hozama már nagyon alacsony. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonának 56,6 százaléka egyébként magyar állampapírokban van.
Nem panaszkodhattak a magánpénztárak sem
A magánnyugdíjpénztárakban 57 775-en maradtak március végére. Nekik is egyre több a megtakarításuk, a teljes már 239 milliárd forint fölött van, egy átlagos egyéni számla egyenlege megközelíti a 4,15 milliót. A magánkasszák 4,42 milliárd forintnyi hozamot értek el az első negyedévben, a működésük a főleg az év első negyedében érkező adományok folytán nyereséges lett. | VG
