Vonzó lehet az IT-részvény
Nem jellemzi erős forgalom a többek közt platformfüggetlen, egyedi szoftvertervezéssel, teljes körű nagyvállalati IT-megoldásokkal, banki adatszolgáltatásokkal foglalkozó 4iG vállalat részvényeinek piacát. Mégis érdemes figyelni a cégre. A múlt heti közgyűlésen például egy új osztalékstratégiával okozott meglepetést. Pedig osztalék kifizetéséről elvileg nem is szavazhattak volna, hiszen a tavalyi évet veszteséggel zárta a társaság.
A középtávú stratégiát két nagytulajdonos, a 6,5 százalékos szavazati aránnyal rendelkező Kaptár és a 15,34 százalékos szavazati aránnyal bíró Fehér István javasolta a közgyűlésnek. Eszerint ha a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi, és az egyes üzleti évekre vonatkozó EBITDA, adózott eredmény és eredménytartalék fedezetet biztosít, valamint az osztalékfizetés törvényi feltételei fennállnak, úgy minden évben legalább 100 forint/törzsrészvény összegű osztalékot fizetnek. A társaság célja az osztalék folyamatos növelése ezen időszak alatt, mégpedig az idei üzleti év után 100–150 forintos összeghatár közötti, a következő üzleti év után 150–200 forintos összeghatár közötti, míg a 2019. év után 200–250 forintos összeghatár közötti részvényenkénti kifizetéssel.
Piros Ferenc befektetői kapcsolattartó a Világgazdaságnak elmondta, 75 százalékos szavazati arányt meghaladó részvétel mellett, egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a középtávú osztalékstratégiáról szóló javaslatot, ami tulajdonképpen ösztönzés a menedzsmentnek a tulajdonosok részéről. A mostani 2700 forint körüli árfolyamszinteken már a 100-150 forintos osztalék is elfogadható lenne, a 250 forintos osztalékcél pedig kifejezetten attraktívnak mondható még akkor is, ha hároméves horizonton emelkedhet a kamatkörnyezet.
„Szerencsére ma már a magyar piacon sem ritka az osztalékstratégia” – mondta a Világgazdaságnak Miró József, az Erste vezető elemzője. Hozzátette: a blue chipek körében jól kalkulálható, hogy mire számíthatnak a részvényesek. A Richter esetében például a nettó eredmény egynegyede iránymutató a kifizetés tekintetében. A Magyar Telekom az eladósodottsághoz kapcsolt egy 30-40 százalékos komfortzónát, ettől függ a kifizetés mértéke. A Mol kinyilvánította, hogy folyamatosan növelni kívánja az osztalék mértékét. Hasonló az OTP törekvése is, azzal megfejelve, hogy ha nem sikerül megfelelő akvizíciós célpontot találni, akkor nagyobb mértékben növelik az osztalékot. A kispapírok körében ugyan nem tekinthető általánosnak az osztalékstratégia, de például az Alteo, az Állami Nyomda, a Duna House és a Graphisoft Park kiszámítható osztalékpolitikát követ.
