BUX 43,299.93
+1.33%
BUMIX 3,748.8
+0.14%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,044
+1.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.58%
-0.49%
ZWACK 17,300
0.00%
0.00%
ANY 1,570
+1.62%
RABA 1,130
+1.35%
0.00%
+1.11%
0.00%
0.00%
-0.53%
0.00%
+0.53%
0.00%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,882
+2.42%
0.00%
ALTEO 2,780
0.00%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
-0.27%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+1.28%
0.00%
+7.69%
+0.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,228
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Gyorsan fogynak a NYESZ-ek

Már csupán 125 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla van Magyarországon, a negyedik nyugdíjpillér lassan kikopik a rendszerből. A tartós befektetési számla viszont egyre népszerűbb, a háztartások rekordösszeget tartanak TBSZ-en.

Fogynak a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ), és a tartós befektetési szerződés (TBSZ) népszerűsége is lankadni látszik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedév végén mindössze 125 ezren takarékoskodtak a negyedik pillérnek is nevezett NYESZ igénybevételével, holott 2013 elején még 170 ezer fölött volt az ilyen számlák mennyisége. A számlák többségét valamilyen hitelintézetnél vezetik, a brókercégeknél alig 27 ezer számla maradt belőlük. Olyan sok számla szűnik meg, hogy a rajtuk lévő állomány a tőkepiacok kedvező mozgása ellenére 510 milliárd forint körül stagnál, vagyis egy átlagos számlán nagyjából 4 millió forint van.

Forrás: shutterstock

Pedig a NYESZ alapvetően sok kedvezménnyel jár, aki ily módon takarékoskodik, nemcsak kamatadó-mentességet kap, de adókedvezményt is. A számlákon elhelyezett összeg 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint igényelhető vissza. Azoknál, akik 2020 előtt nyugdíjba vonulnak, a maximális visszatérítés 130 ezer forint. Hasonló kedvezménnyel azonban számos más termék is kecsegtet, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre szintén jár a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos visszatérítés, a nyugdíjbiztosítások után pedig 20 százalékot, maximum 130 ezer forintot lehet visszaigényelni. A NYESZ hátránya ezekkel szemben, hogy az értékpapírokat az ügyfélnek magának kell megvásárolnia és kezelnie, ezekkel pedig – ahogy a kockázatmentes hozamok csökkennek – láthatóan egyre kevesebben hajlandók foglalkozni.

Az értékpapíros TBSZ-ek száma viszont nő, március végén 345 559 darabot vezettek ezekből. A számlák több mint kétharmada valamelyik hitelintézetnél volt, a befektetési vállalkozásoknál 103 ezer TBSZ van. Ezeken ráadásul egyre nagyobb összeget tartanak számon. A harmadik hónap végén rekordösszeg, már csaknem 2350 milliárd forint volt tartós befektetésekben, vagyis egy átlagos értékpapírszámlán az egyenleg 6,8 millió forint volt. TBSZ-t nyitni normál értékpapírszámla helyett elvileg semmiféle kockázattal nem jár. Ha valaki nem tartja meg a számlát legalább öt évig, akkor legfeljebb annyit kockáztat, hogy be kell fizetnie a 15 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adót ugyanúgy, mint egy normál értékpapírszámlánál. Mindennek ellenére a háztartások 8755 milliárd forintnyi értékpapír-állományának alig a negyede van TBSZ-en, és a NYESZ-szel együtt sem éri el a 33 százalékot a kamatadómentesen tartott értékpapírok aránya.

A TBSZ-eken egyébként egyre kevesebbet nyernek a háztartások. Tavaly még a 15 százalékos kamatadó mellett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kellett fizetni a kamatok-, illetve az árfolyamnyereség után, ha az nem forintos magyar állampapírból származott. Az idén viszont a kamatokat terhelő eho megszűnt. Az állam 2009-ben még 112 milliárd forintnyi kamatadót szedett be, két éve már csak 26 milliárd forint folyt be ilyen címen.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek