A kormányfő egy televíziós műsorban elmondta: három változattal számolnak. Az egyik szerint a kötelező magánnyugdíj megmarad, de a biztosítók által felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget eltörlik, a második szerint csökkentik a járulék arányát, amit az államnak át kell utalnia a magánbiztosítóknak kötelező magánnyugdíj címen, illetve harmadikként felkínálják az embereknek, hogy a magánbiztosítót vagy az állami nyugdíj-pénztárat válasszák.
Már 2014-ben, majd az idén többször felmerült a kötelező magánnyugdíjak államosításának lehetősége. Legutóbb Ionut Misa pénzügyminiszter június végén, a Tudose-kormány beiktatásakor beszélt erről a lehetőségről. Akkor a miniszterelnök cáfolta a pénzügyminisztert.
Most azonban a kormányfő hozta szóba a magánnyugdíj-rendszer módosítását, ugyanis szerinte az állami nyugdíjalapnak magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj alapoknak.
A biztosítottak bruttó jövedelmének 5,1 százalékát utalja át az állam a második pillérbe. Ezt a járulékot akarja drasztikusan csökkenteni a kormány az egyik változat szerint. A viták egyelőre csak a kötelező magánnyugdíjról szólnak.
Elemzők szerint a kormány azért akar több pénzt az állami nyugdíjalapban tartani, mert az elmúlt évek sorozatos nyugdíjemelései következtében az idén az állami nyugdíjalap hiánya elérheti a 28 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék 3,5 százaléka.
A kormányfő ugyanabban a műsorban élesen bírálta azokat a bankokat, amelyek nem jelentenek nyereséget. Tudose szerint a Romániában működő 36 bank mintegy fele veszteségesen működik, így nem fizet társasági adót. Szerinte ez azért van, mert a Romániában megtermelt nyereséget kiviszik az országból.
A miniszterelnök már többször bírálta a pénzintézeteket, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben az érintett bankok nem változtatnak ezen a gyakorlaton, nyilvánosságra hozzák a veszteséges bankok listáját, és felszólítják az embereket, vigyék a nyereségesen működő, „biztonságos” bankokba megtakarításaikat.
