Jelentős változásokat hoz a jövő év az alapkezelőknek a MiFID II szabályozás bevezetése miatt. „Az egyik legfontosabb kérdés a szakma számára az volt, hogyan érinti az új szabály a forgalmazási díjakat” – mondja Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke. Magyarországon az ügyfelek viszonylag alacsony, általában néhány száz forintos forgalmazási díjat fizetnek csak az alapok után, az legtöbb országában ennél nagyobb, 1–4 százalék közötti díjak vannak. Magyarországon az ügyfelek helyett az alapkezelők fizetik ki a forgalmazás költségének nagy részét, mert az alapkezelők többsége saját maga nem is forgalmazza az alapjait, hanem ezt a tevékenységet teljesen kiszervezte bankoknak és brókercégeknek.
Fotós: Kurucz Árpád
„Kérdés volt, hogy ez a rendszer megmaradhat-e, de úgy tűnik, igen” – mondja Vízkeleti. A MiFID II alapján független forgalmazók is létrejöhetnek, ezek nem fogadhatnak el díjat az alapkezelőktől, csak az ügyfelektől, eddig azonban ezt a független tanácsadásra épülő értékesítést egyik befektetési jegyeket forgalmazó cég sem választotta.
A szabályozás nagyobb transzparenciát is hoz a befektetési alapok piacára. Jövőre minden költséget, amely a befektetési alapokkal kapcsolatba hozható, nyilvánosságra kell hozni. Ez a forgalmazókra is terhet ró, hiszen ők tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel. A forgalmazóknak emellett be kell azonosítaniuk az ügyfeleket kockázatvállalási képességük alapján. A szabályozó ezzel a félreértékesítéseket igyekszik elkerülni. Egy idős embernek például nem javasolhatják, hogy több évtizedes lejáratú értékpapírba fektessen.
Az ügyfél persze dönthet másképp, mint a forgalmazó, és vásárolhat olyan értékpapírt is, amilyet nem javasolnak neki, de erről nyilatkoznia kell. A szabályozó a burkolt költségeket is igyekszik számszerűsíteni. Az alapkezelőknek a brókercégektől származó elemzések felhasználásával kapcsolatban kell változtatniuk a korábbi gyakorlatukon. Eddig jellemző volt, hogy a brókercégek ingyen adták oda az elemzéseiket az alapkezelőknek, cserébe a portfóliómenedzserek a brókercégen keresztül bonyolították le a tranzakciót, így a brókercég a tranzakciós díjon keresztül kapta meg az elemzésbe fektetett munka ellenértékét.
Jövőre ez már nem működhet így tovább, az elemzésekért külön kell fizetni, az értékpapír-tranzakció díjában nem lehet elszámolni őket. Az ilyen elemzéseket azonban Vízkeleti szerint nem könnyű beárazni, ez a brókercégekre is feladatot ró. Az alapkezelők többsége egyébként úgy döntött, elkülönít a mérlegében egy összeget, amelyet ezeknek az elemzéseknek a vásárlására fordít majd.
