Egyre olcsóbb a lakossági hitel

Tovább esett a lakossági hitelek kamata a 2017 szeptemberéig tartó egy évben, igaz, a csökkenés mértéke az egyes terméktípusoknál eltérő mértékű volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint az idén leginkább keresett lakáshiteleknél 4,3 százalékot ért el a szerződésekben szereplő éves, átlagos kamatláb a háztartási szektorban, 60 bázisponttal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású lakáshiteleknél szintén 60 bázisponttal esett egy év alatt az MNB által kimutatott átlagérték, szep­tember végén már csak 3,2 százalékot ért el, ami a devizahitelek virágkorában volt jellemző a svájcifrank-alapú ingatlanhiteleknél. Az egy és öt év közötti kamatfixálású hiteleknél szintén érezhető mértékben, 70 bázisponttal csökkent az átlagár, ami 4,82 százalékos értéket eredményezett idén szeptemberre. Figyelemre méltó viszont, hogy az öt évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek átlagos kamata alig változott: az öt és tíz év közötti fixálású kölcsönöknél 8, a tíz éven túliaknál 4 bázisponttal mérséklődött a kimutatott átlagkamat, ami 5,81, illetve 5,14 százalékos átlagos kamatlábat eredményezett.

A fogyasztási hiteleken belül a gépjárműhitelek tekinthetők az elmúlt egy év nyerteseinek: ezeknél majdnem 4 százalékponttal, 10,35 százalékra esett a kimutatott éves átlagkamat a forintban kötött szerződéseknél. A hitelkártyákhoz kapcsolódó kamatozó követeléseknél szintén látványos, 3,23 százalékpontos éves esést mutatott ki a jegybank, miután szeptember végén 27,8 százalék környékén alakult az átlagkamat. (Figyelemre méltó, hogy a hitelkártyáknál 2017 első kilenc hónapjában végig 30 százalék alatt mozgott az átlagos ráta, amire eddig nem akadt példa ennél a termékkategóriánál.)

A fogyasztási hitelek új kihelyezései között domináns személyi kölcsönöknél szintén jelentős, 156 bázispontos csökkenést mért egy évre vetítve az MNB, ami leginkább az egyre intenzívebb árversennyel magyarázható. A személyi kölcsönök kamatlába még így is 14,5 százalék környékén mozog, de ez az elmúlt években jellemző árszintekhez képest látványos javulás. Az áruvásárlási hiteleknél viszont – a legfeljebb egyéves kamatperiódusú változatoknál – 17,73-ról 21,99 százalékra ugrott egy év alatt az átlagos kamatláb.

950 milliárd forintnyi új szerződés

A háztartások – a folyószámlahiteleket nem számítva – 950 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek január és szeptember között, 30,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az új kihelyezések csaknem felét a lakáshitelek adják, a fogyasztási hitelek 34,3, az egyéb hitelek pedig 15,9 százalékkal részesednek a tortából. A leggyorsabban a személyi kölcsönök kihelyezései nőttek: ezekből 228,2 milliárd forintnyit vettek fel, ami majdnem 47 százalékos növekedést jelent.