„Idehaza pesszimisták vagyunk, sokszor nem látjuk, milyen lehetőségek vannak a jövőben” – mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaság „Sikersztorik a válság után” című konferenciáján. Az adósságkezelésben is fontos, mire helyezzük a fókuszt: az aktuális helyzetre vagy a jövőre. Ha azt gondoljuk, hogy Magyarország a jövőben tovább tudja folytatni a növekedést, a kiszámítható gazdaságpolitikát, akkor felminősítések jöhetnek. Úgy gondolta az ÁKK, hogy nem bocsát ki a nemzetközi piacokon devizában, amíg nem kerül vissza a befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél.
Az ÁKK úgy látta, meg lehet oldani másképp is a finanszírozást, stabilabbá lehet tenni. Az euro-kötvény kibocsátás 1,9 százalékos hozam mellett történt, olcsóbban, mint az IMF-EU Az IMF/EU hitel 20 milliárd euró volt, és négy év alatt kellett visszafizetni, ezt csupán devizapiaci kibocsátással nem lehetett megoldani, belföldi forrásokra is szükség volt.
Az ÁKK-nak három fő célja volt: az államadósság-ráta csökkentése, a belső finanszírozás és ezen belül a lakossági finanszírozás növelése, valamint a devizaadósság csökkentése. A lakossági finanszírozás felfuttatásában kevesen hittek, de az ÁKK megpróbálta. A devizaadósság csökkentése 30 százalék alá pedig nagyban hozzájárulhatott a felminősítésekhez. Az év végére az arány 22-23 százalékosra eshet vissza, ez 40 éve a legalacsonyabb szint.
Európai Uniós szinten is nagyon jók a magyar mutatók, jelentősen csökkent az – mondta Barcza. A lakossági program sikeres volt, az adósság 25 százalékát teszik már ki a lakossági papírok. Pedig a kamatszintet folyamatosan csökkenti az ÁKK, sőt az idei évtől már a jutalékokat is. Ha belülről finanszírozza az állam az adósságot, akkor nem nő a külső eladósodás, ami korábban óriási problémát okozott Magyarországnak.
Az ÁKK-t sokan támadják, mert a lakossági állampapírokat nem csak a lakosság vásárolja, de ez nem gond mivel ettől még belföldi marad a finanszírozás. Önkormányzatok, nonprofit civil szervezetek is vásárolhatnak állampapírt. A lakossági papírok térnyerése hozzájárult ahhoz, hogy az intézményi állampapírok kamata csökkenjen, a tízéves kamatszint 2,4 százalékos – hangsúlyozta Barcza György.
Az, hogy az államadósság finanszírozásából egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a háztartások, csökkenti a sérülékenységet. A válságokban kiderült: ahol ez a helyzet, gyorsabban stabilizálódnak az országok. Ma már sikerült elérni, hogy forintkamatok a zloty-kamatok alatt vannak.
A vezérigazgató kiemelte, sok kritika éri az ÁKK-t, hogy a lakosságnak túl magas kamatot fizet. Az ÁKK számításai szerint azonban legfeljebb néhány 10 milliárd forinttal csökkenne az államadósság finanszírozásának költsége, ha a lakossági papírok helyett intézményi finanszírozásra térne át az ország. Magyarországon már alacsonyabb a hosszú hozam, mint az azonos besorolású Romániában, sőt még a jobb besorolású lengyelországinál is. A hitelminősítők lehet, hogy le vannak maradva a felminősítéssel – vetette fel Barcza.
Az is fontos, hogyan biztosítsa az ÁKK, hogy egyre hosszabb legyen a lejárat. Ennek eszközei az éven túli visszavásárlások és a csereaukciók. Az egyik nagy külföldi befektető (valószínűleg a Templetonra utalt) hatalmas portfóliójának piacra kerülése miatt sokan aggódtak, de ezekkel az eszközökkel lehetett kezelni a problémát. A külföldi finanszírozás aránya 69 százalékon tetőzött 2011-ben, most már csupán 38 százalék, a devizaarány 52-ről 27 százalékosra csökkent. Magyarország kötvényeivel megjelent a renminbi-piacon is mind Hongkongban, mind a belföldi piacon, ami egyedülállónak számít, hiszen csupán Kínának van mindkétféle kötvénye – magyarázta Barcza.
