Tűréshatáron belül a forintgyengülés
Éves mélypontjára gyengült a forint tegnap az euróval szemben: a 314,6-es szinten legutóbb tavaly decemberben állt. A hazai deviza a jegybank legújabb, november végi lazító intézkedéseinek bejelentése óta gyengül, és a hétfői, az előzetesnél jobb hazai GDP-adat után is csak átmenetileg erősödött. Továbbra sem hagyta el azonban a 308–316-os sávot, ahol az elmúlt három évben mozgott az euróval szemben.
Hazánk alapvetően szembemegy az enyhe monetáris szigorítás trendjével, de a piacokon is látható a romló hangulat: a kockázatkerülés is gyengíti a forintot – vélte Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta: a hazai deviza a régióban is alulteljesítő, tehát országspecifikus okokra vezethető vissza a gyengülés. A jegybank örül a gyenge forintnak, és úgy véli, nehéz olyan konkrét árfolyamszintet meghatározni, ahol beavatkozna. Nem a keresztárfolyam abszolút értéke a lényeges, hanem az a sebesség, ahogyan esik a deviza értéke – hangsúlyozta a szakértő. Ha a gyengülés lassú és kontrollálva van, akár egy 320-330-as keresztárfolyamnál sem avatkoznának be, de ha két nap alatt 10 forintot esne a forint, az jegybanki intervenciót vonhatna maga után. Talán a tartósan 330-340-es keresztárfolyam lehet túl a jegybank tűréshatárán – vélte, majd hozzátette: összességében nem aggódik a forint sérülékenysége miatt.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy kettős hatás alatt áll a kurzus, az MNB laza monetáris politikája gyengíti, a fundamentumok, a masszív külkereskedelmi többlet viszont erősíti, hiszen az utóbbi a vállalati szektor részéről folyamatos forintkeresletet generál.
Az MNB célja a további monetáris lazítással a hosszú oldali hozamszintek leszorítása volt – erről Nagy Márton, a jegybank alelnöke beszélt. A 10 éves államkötvény hozama a november végi bejelentés óta már 18 bázispontot esett, tegnap 2,16 százalékon állt. Trippon Mariann a következő egy évben további 10-15 bázispontos esésre számít, tehát a hozam 2 százalékra érhet, a rövid oldalon nem számít számottevő elmozdulásra. Hozzátette, hogy a hozamszint is kettős hatás alatt áll: az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed normalizáló lépései és ezeknek a hozamokra gyakorolt hatása elméletileg emelhetné a hazai hosszú hozamokat, a jegybank intézkedései azonban ellentétes hatást fejtenek ki. Itthon azonban az MNB-nek nagyobb a hatása: ha a jegybank elkötelezett, akkor tovább laposodhat a hozamgörbe – szögezte le.
A szakértő szerint a Fed várható, idei kamatemelése és az EKB januártól havi 30 milliárd eurónyi keretösszeggel folytatott kötvényvásárlása nem lesz különösebb hatással a forintra. Az amerikai kamatemelést már beárazta a piac, az EKB tervei is köztudottak, ráadásul hiába felezi meg a keretösszeget, nominális értékben továbbra is önti a pénzt a piacokra az uniós jegybank – emelte ki. Leszögezte azonban, hogy kétséges, mi lesz 2019-ben: ha az EKB és a régió is még jobban megindul a monetáris normalizálás felé, akkor az MNB sem tud sokáig szembemenni a trenddel.
