T ucatnyi tőzsdei bevezetés (IPO) van folyamatban az isztambuli börzén, összértékük 3-4 milliárd dollár közé tehető – írja a Bloomberg. Ezzel az idei lehet a legerősebb év az Ünlü & Co. brókercég várakozásai szerint, még a válság előtti, 2007-es évet is túlszárnyalhatják.
A feltörekvő piacok közül az idén a török tőzsdét fogják felfedezni a kockázatra és magas megtérülésre szomjazó befektetők, s ezt érzik a cégek is,
amelyek közül a húszmillió fogyasztót elérő Enerjisa Enerji áram- és gázszolgáltató vállalat és a Sok Marketler Ticaret kiskereskedelmi áruházlánc nyithatja a sort. Két kórház-üzemeltető társaság, a Medical Park Saglik Grubu és az Istanbul Memorial Saglik Yatirimlari mellett a luxuscikkeket forgalmazó Beymen Magazacilik és a divatcikket áruló DeFacto Perakende Ticaret kiskereskedelmi hálózat is a tőzsdére tart.
Forrás: AFP / Serhat Cagdas / Anadolu Agency
A vállalati szféra számára a jelenlegi helyzetben olcsóbbnak tűnik a tőzsdén keresztül végrehajtott forrásbevonás, mint a hitelfelvétel. A bankok lassan hitelezési korlátokba ütköznek, a kiszórt kölcsönök éves volumennövekedése már 15 százalékosra mérséklődött, ugyanakkor a vállalatok eladósodottsága kiemelkedően magas szintre ért. A 326 milliárd dollárra tehető adóssághegy ráadásul intenzív mozgásokra képes, a török líra sziklaszilárdnak nem nevezhető árfolyama egy-egy gyengülési hullám idején lavinaként ragadhatja magával a mélybe a gazdaság szereplőit. Himmet Karadag, a Borsa Istanbul elnöke is arra figyelmeztetett egy interjúban, hogy az eladósodás tovább már nem fokozható. A tőzsdeüzemeltető társaság első embere szerint számos cég kért már átütemezést a finanszírozó bankoktól és vette igénybe a hitelgarancia-alap segítségét, de alapvető javulást ez sem hozott számukra. Egy IPO azonban lehetőséget ad arra, hogy csökkentsék adósságukat és maximalizálják cégük értékét – tette hozzá Karadag, utalva arra, hogy számos könnyítést vezettek már be a tőzsdével kacérkodó cégek számára. A hazai befektetők által kötelezően lejegyezendő részvények arányát például 20-ról 10 százalékra mérsékelték, és ezentúl a veszteséges cégeket sem zárják ki az IPO-ból, elég, ha az üzemi eredmény szintjén pozitív mutatókkal rendelkeznek. A tavalyi reform mégsem volt átütő hatású, még úgy sem, hogy az előző évi 120 millióról hatéves csúcsra, 700 millió dollárra ért az IPO-k összértéke.
A török a feltörekvő országok börzéit követő MSCI EM index alakulását tekintve is a legolcsóbbak közé tartozik, már több mint nyolc éve itt kereskednek a legnagyobb diszkontokkal, s a piac ki van éhezve az új papírokra – állítja Isik Okte, a BNP Paribas török leányának befektetési stratégája. Szerinte ezzel a vállalatok is tisztában vannak, és ki is akarják használni a forrásszerzés könnyűnek ígérkező módját. A dollárban eladósodott Istanbul Memorial például a befolyó összeg 90 százalékát fogja adósságtörlesztésre felhasználni, a Medical Park és az Enerjisa Enerji tulajdonosai is gondolkoznak hiteleik leépítésén, amellett, hogy fejlesztésekre is költeni akarnak.
A relatív olcsóságnak oka is van, elég Recep Tayyip Erdogan elnök autokrata rendszerére utalni, a menekültválság, a civakodás az amerikaiakkal és az állandó katonai konfliktusok hol a kurdokkal, hol Szíriával befektetői szemmel nézve meglehetősen sok kockázatot hordoznak. A két számjegyű és a lassuló miatt a három nagy közül utolsóként tavaly év végén a Fitch Ratings is a befektetésre nem ajánlott bóvlikategóriába küldte Törökország adósbesorolását. Az elemzők szerint, akik ezekkel a kockázati tényezőkkel békésen együtt tudnak élni, azoknak a török tőzsde nem okoz csalódást.
