Pénz- és tőkepiac

Megbékéltek az inflációval a befektetők

Az amerikai kamatvárakozások rángatták az elmúlt napokban a részvénypiacokat, a szerdai adatra adott reakcióból azonban kitűnik, hogy a befektetők már nem számítanak a tartós inflációra.

Az elsődlegesnek tartott ok, amely a február eleji piros napokat okozta, az amerikai megugrása. A február 2-án megjelent adatok kettős meglepetést okoztak: egyrészt az átlagos havi órabérek januári emelkedésének ütemével (várt: 0,2 százalék; tény: 0,3 százalék, hó/hó), másrészt a de­cemberi adat felülvizsgálatával, amelyet 0,3-ről 0,4 százalékra emeltek. Ez meglepetés volt, nemcsak az előző év folyamataihoz, hanem az elmúlt kilenc évhez képest is.

Most, amikor úgy tűnik, a régen várt infláció megérkezett, a tömeg pánikba esett. Az infláció jöttét a szerdán megjelent fogyasztói áremelkedés adata is megerősítette. Az amerikai dollár csak átmeneti vételekkel reagált a jelentésre, és a részvényeket is megvették, viszonylag nem sokkal az adat után. A mozgásokra magyarázat lehet, hogy a január felülmúlhatta az infláció trendjét, mivel sok vállalat megváltoztatta az árait az év elején.

A magas volatilitás miatt továbbra sem árt az óvatosság
Forrás: AFP/Bryan R. Smith

Az amerikai infláció néhány olyan hatás eredményeként ugrott meg, amelyek ebben a formában nem lesznek tartósak, főleg az év második felében. A CPI utáni részvényrali annak a jele is lehet, hogy az előző hetekben bekövetkezett összeomlás túlzott volt, vagyis az agresszív Fed-szigorítással szembeni félelmet túlárazták. Az is az enyhülő hangulat mellett szól, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a növekvő kamatlábakhoz emelkedő részvényárak is társulnak, de a befektetőknek továbbra is óvatosnak kell maradniuk a még mindig magas volatilitás miatt.

Már az elmúlt esztendő vége felé figyelmeztetett számos állam­papírpiaci szakember, hogy a hozamok további emelkedése kártékony hatással lehet a részvénypiacokra, hiszen amellett, hogy átárazásra kényszeríti a befektetőket, hosszú idő után az állampapírok ismét olyan hozamokra képesek, amelyekkel újra alternatívát nyújthatnak a befektetők számára. Szerdán a 10 éves amerikai államkötvény 2,913 százalékon zárt, ahol négy évvel korábban járt utoljára. A reakciók között az egyetlen tartós mozgás ez volt.

Az amerikai törvények szerint a Fednek az infláció mellett a munkanélküliséget és a gazdasági teljesítményt is szemmel kell tartania, hatásköre szélesebb a hasonló európai intézményeknél, melyek általában csak a stabil árakért harcolnak. A Fed az inflációt a kamatok emelésével igyekszik féken tartani. A jegybank az elmúlt évtizedben nem tudta jelentősen emelni a kamatokat, attól tartva, hogy ez gátolhatja a gazdasági fellendülést, és talán az árak csökkenését okozhatja. Idén viszont három emelést is tervez, ám ha az infláció a tervezettnél jobban emelkedik, meredekebb lehet a kamatpálya. Ez a gondolat is a részvények eldobálására késztetheti a befektetőket.

Az éves amerikai deficit 2018-ban elérte az 1000 milliárd dollárt, ez az érték már Trump radikális adócsökkentési törvénye előtt is benne volt a levegőben. Az adóügyi vegyes bizottság szerint a kormány bevételei idén 135 milliárd dollárral csökkennek, 2019-re 280 milliárd dollárra. A kiadások viszont növekedni fognak, beleértve a kaliforniai tűzvészek és a Harvey, az Irma és a Maria hurrikánok katasztrófaelhárítási milliárdjait is. Trump nem aggódik, mert szerinte a vállalati nyereségek hazatelepítése segíti majd a költségvetést. A költségvetési egyensúlyt azonban tovább ronthatja az amerikai elnök által éppen a tőzsdei zuhanás napjaiban bejelentett infrastrukturális program is. A magasabb hiány magasabb adósságot hozhat, ami tovább fűtheti a kamatemelési várakozásokat. A kormányzati költekezés is arra ösztönözheti a Fedet, hogy a kamatok emelésével állítsa meg a gazdaság túlfűtöttségét.

Amikor az okokat számba vesszük, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az eddigi korszakok izgatott kereskedőit nagy részben a komplex matematikai algoritmusokat futtató számítógépek váltották fel. Az ominózus hétfőn, 15:00 után a Dow 10 perc alatt 900 ponttal csökkent az eladási megbízások hulláma miatt, ami az index változását –700-ról –1600 pontra vitte. Ez a gyorsulás úgy néz ki, mint az automatizált kvant stratégia, vagy esetleg egy „kövér ujj” volt a tettes – valaki tévedett, és rosszul adta meg a megbízást.

A kiváltó okok sora azonban még nem ért véget. A fentieken kívül érdemes megemlítenünk azoknak az alapoknak a kényszeredett eladásait is, amelyek továbbra is arra fogadtak, hogy a részvénypiac volatilitása az utóbbi év alacsony szintjén marad. Végül pedig azt is meg kell említenünk, hogy a Dow Jones Industrial Average soha nem volt olyan népszerű, mint az utóbbi hónapokban.

Dow Jones Egyesült Államok infláció tőzsde Fed volatilitás részvénypiac
Kapcsolódó cikkek