BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Erősödik a biztosítási piac, de többet várnak tőle

Öt éves szinten átlagosan 4,4 százalékosan ugyan bővül a hazai biztosítási piac, s immár a válság előtti szinteket sikerült újra elérni, ám a GDP 5,5 százalékos átlagos növekedésétől mindez elmarad – mondta el Pandurics Anett, a Magyar Biztosító Zrt. elnöke a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján. Az elnök szerint ezért fontos, hogy az MNB idejét látta, hogy meghatározza, milyen jövőképet vár 10 éves időtávban a hazai biztosítóktól.

Fontos látni, hogy a szektor átalakulóban van – hangsúlyozta Pandurics Anett, a Magyar Biztosító Zrt. (Mabisz) elnöke. Emlékeztetett: jelenleg 24 biztosító van hazánkban, 16 társaság fióktelepként működik itthon – közülük kettő korábban hazai biztosítóként működött. Magyarországon emellett 17 biztosító egyesület működik, miközben 753 külföldi biztosító határon átnyúló szolgáltatást végez. A fióktelepek immár 45 milliárd forintnyi díjbevételt értek el, ami a teljes hazai biztosítási díjbevétel 5 százalékát adja – hívta fel a figyelmet Pandurics Anett.

A Mabisz elnöke szerint öt éves szinten átlagosan 4,4 százalékosan ugyan bővül a piac, ám a GDP 5,5 százalékos átlagos növekedésétől mindez elmarad.

Pandurics Anett ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, talán ezért is vitatták leginkább a jegybank jövőképében a tisztességes és elvárható eredmény-elvárását. A biztosítók díjbevétele 6,7 százalékkal 948 milliárd forintra növekedett tavaly – ám ez a növekedés a GDP-arányában – tekintve, hogy a GDP is bővült – mindössze szerény mértékű növekedést tudott jelenteni: 2,54 százalékról 2,55 százalékra emelkedett – mondta el Kandrács Csaba.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke
Fotó: Kallus György

Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója erre reagálva arról beszélt, hogy

a jegybank 10-15 százalékos szintre várja a szektor saját tőke arányos nyereségét. Az MNB szerint a piac egyelőre nem ebbe az irányba halad, hiszen a biztosítók tőkearányos nyeresége a 2016-os 19,5 százalékról 24,3 százalékra nőtt az elmúlt év végére.

Az MNB kívánalmaival ellentétben a piaci koncentráció erősödött: az MNB az év végére 56,4 százalékos részesedést várt az 5 legerősebb társaság piaci részesedésétől, ám ehelyett a top 5 cég 60,1 százalékos részt birtokol a piacon – mindez azt igazolhatja, hogy a piaci nyereség is igen koncentrált a piacon. A konferencia résztvevői 87 százalékban a piac további koncentrációjára számítottak.

Az ezzel kapcsolatos vitában a Mabisz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ő olvasatában a verseny növekedését akarja elérni az MNB az elvárásokkal – ez a fontosabb az ügyfelek számára is.

Pandurics Anett szerint e tekintetben mindegy, hogy milyen szintű a koncentráció, ha az adott társaságok komolyan versenyeznek a piacon. Ugyanakkor Kandrács Csaba szerint kedvezőbb lenne, ha a piacon több társaság közül választhatnának az ügyfelek – érdekes, hogy a bankpiacon a jegybank hangsúlyosan a koncentráció mellett tette le a voksát.

A másik komoly kihívás a Mabisz elnöke szerint a szabályozási környezet átalakulása – a piac rendkívül szabályozott és ellenőrzött, ahol egyre inkább uniós szabályozások határozzák meg a jövőt. Az EU jogalkotási folyamata ugyanakkor – ezt bizonyítja a PRIIPs és az IDD szabályozása – oly mértékben lelassult, hogy nincs elég idő a bevezetésre.

Forrás: Shutterstock

Az elhúzódó bevezetés most egyértelműen versenyhátrányt okoz, miután a magyar jogalkotó eminens diákként már életbe léptette az EU más területén még nem élő szabályokat – emlékeztet az IDD szabályozásra Pandurics Anett. A Mabisz elnöke szerint az Insurance Europe – más területek képviselőivel – most azért lobbizik, hogy a jövőben az EU-nál csak a szabályozások végső elfogadása után kerüljenek meghatározásra a bevezetési határidők – így elkerülhetőek lennének a csúszások.

További szabályozási kihívásokat jelent majd a GDPR adatbiztonsági standard átvétele. Rendkívül komoly kihívás lesz az IFRS-áttérés, amely Pandurics Anett szerint lényegesen nagyobb feladatot jelent majd, mint a Szolvencia II. szabályozás, ráadásul sokkal kevésbé hoz majd bármilyen ügyfélelőnyt, mint a Szolvencia reguláció.

De persze vannak sikerek is.

Tavaly már közel 150 ezer ügyfél vett igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítások után, emellett további 20 ezren anélkül kötöttek nyugdíjbiztosítást, hogy tudtak volna adókedvezményt érvényesíteni.

Pandurics Anett szerint az idei adóbevallási időszakot követően reális elvárás lehet, hogy a 2017-es év után már több, mint 200 ezer ügyfél tud majd adókedvezményt igénybe venni a nyugdíjbiztosítás után, ami egy 4 éve indult termék kapcsán igen szép teljesítménynek mondható.

Kandrács Csaba szerint a jegybank szeretné elérni, hogy a gazdaságilag aktívak arányában 80 százalékos legyen a rendszeres díjas életbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási termékek igénybevétele. Időarányosan szerény elmaradásban vagyunk a tervektől – számolt be az ügyvezető igazgató: a gazdaságilag aktívak arányában 54,8 százalékon állnak az öngondoskodási termékek – az MNB idősorában 55,8 százalékon kellene állni.

Az MNB szerint a nyugdíjbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékoknak a GDP arányában 10 százalékos értéket kellene elérnie 2026 végére. A tartalékok 2017 végére 3246 milliárd forintra nőttek, ami 6,3 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor GDP-arányosan ez a növekedés itt is csak helyben járásra volt jó – 8,72 százalékon stagnált a mutató.

A felügyeleti munka legkézenfekvőbb eredménye az ügyfelek részéről a statisztikák alapján az életbiztosítások költségszintjének csökkenése – Kandrács Csaba szerint a befektetésekhez kapcsolt (unit-linked) biztosítások teljes költség mutatója (TKM) a 2015-ös 4,29 százalékról tavaly októberre 3,58 százalékra csökkent, ráadásul a folyamat nem áll meg – február közepén az átlagos mérték 3,55 százalékon állt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek