Aligha változtat monetáris politikáján a hazai és az eurózónás jegybank

Kedden tartja áprilisi ka­mat­meghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Elemzők nem várnak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nemkonvencionális eszköztárban, mint ahogy az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon a testület. A jegybanki alapkamat 0,9 százalékon áll 2016. május 25. óta.

Az elmúlt hónapban kedvező makrogazdasági adatok érkeztek, és a nemzetközi hangulat is kedvező maradt. A választások után a forint erősödni kezdett az euróval szemben, amit a Magyar Nemzeti Bank az FX-swapok állományának emelésével igyekezett egyensúlyozni. Az infláció márciusban a várakozásokkal megegyezően

2 százalék lett, a 3 százalékos inflációs cél legkorábban 2019 közepén teljesülhet.

A fentiek miatt, bár a növekedési kilátások erősek, a munkaerőpiaci kondíciók feszesek, a jegybank az alacsony infláció miatt továbbra is laza monetáris politikát folytat. A hozamgörbe rövid végét az FX-swapok állományának változtatásával, a hosszú végét pedig a most futó IRS-ekkel tartja kordában – véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője. „Az elmúlt egy hónapban sem reálgazdasági, sem pénzpiaci oldalon nem történt olyan változás, amely a monetáris politikában érdemi elmozdulást okozhatna, ezért véleményünk szerint most egy csendesebb ülésre lehet számítani” – tette hozzá a szakértő.

Szintén kedden jelenik meg a kiskereskedelmi forgalom februári adatának második becslése, pénteken a KSH a foglalkoztatottság és a munkanélküliség január–márciusi adatairól közöl statisztikát.

Az eurózónás monetáris tanács is összeül a héten. Az előző, március 8-i ülésen a jegybankárok elhagyták a nyilatkozatból a „többet veszünk, ha szükséges” tételt, ezúttal talán még ilyen mértékű változtatás sem lesz. Az infláció 2017 februárja óta lefelé mutató trendben mozog, legutóbb 1,3 százalék volt éves bázison, és az Európai Központi Bank (EKB) aktuális előrejelzése szerint még 2020 után sem fogja meghaladni a jegybank 2 százalékos célját. Így, dacára a robusztus gazdasági növekedésnek, várhatóan csak nagyon lassan halad majd a monetáris szigorítás: a legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is az, hogy szeptember után (csökkentett összeggel) folytatódik még a mennyiségi lazítás, az első kamatemelés pedig 2019 közepe körül következhet. Várhatóan nem az EKB mozdítja majd ki a szűkülő háromszögből az euró-dollár árfolyamot – írja elemzésében Dunai Gábor, az OTP makroelemzője.

Az amerikai gazdaság növekedési dinamikájáról kapunk információt a hét utolsó napján.

Bár a Fed 2018-ra 2,7 százalékos növekedést, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,9 százalékos növekedést vár, az első negyedévben még visszafogott lehetett a dinamika a szakértők szerint. Az év elején az Atlanta Fed még magas, 5 százalék feletti évesített negyedéves növekedést várt, azonban a várakozásoktól elmaradó fogyasztási kiadások, a januárban és februárban csökkenő kiskereskedelmi forgalom miatt már csupán 2 százalékos növekedésre számít. Ehhez közeli a Goldman Sachs és a Barclay’s várakozása is.

Azonban több tényező is afelé mutat, hogy az első negyedévben tapasztalható lassulás csak átmeneti lesz. Egyfelől a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is feszesek, a fogyasztói bizalmi indexek pedig a mindenkori csúcsok közelében vannak, másfelől pedig Trump elnök adócsökkentési programja, valamint az ígért infrastrukturális beruházások nagyot lendíthetnek a növekedésen. Emiatt – véli Módos Dániel –, ha esetleg az első negyedéves növekedés kismértékben elmaradna a várakozásoktól (az elmúlt négy évből háromban az első negyedévben bezuhant, majd visszapattant a dinamika), az nem változtatná meg az amerikai konjunktúráról alkotott véleményt, ahogy a Fed monetáris politikáját sem.