Folyamatos a hazai piac monitorizálása

Január elejétől él a MiFID II. Sikerült-e a hazai piacnak átvennie az új szabályozást?

A magyar Országgyűlésnek határidőn belül sikerült elfogadnia a MiFID II. implementálását célzó törvénycsomagot, ennek ellenére a piaci szereplők számára kisebb nehézségeket okozott a szabályokhoz való alkalmazkodás. Emlékezzünk csak: az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2017 márciusáig dolgozott a kapcsolódó második szintű szabályozáson (Regulatory Technical Standards, RTS), így viszonylag rövid volt az idő. A MiFID II. és az uniós rendelet, a MiFIR egyik legnagyobb kihívása az adatszolgáltatásnak való megfelelés volt a szereplők számára. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az adatok rendben érkeznek. A technikai infrastruktúra vagy a szabályok értelmezése okoz ugyan adatminőségi problémákat, ám ezeket folyamatos konzultációk keretében dolgozzuk fel a piaci szereplőkkel.

A költségek, díjak elszámolhatóságában is változást hozott az új szabályozás. Hogyan alkalmazkodnak a szolgáltatók?

Az ösztönzőkre vonatkozó előírások, az alapkezelők által a forgalmazóknak fizetett állományalapú forgalmazási díjak megállapításánál volt érdemi változás. Azok a díjtételek, amelyeknél nem igazolható a valós szolgáltatás, ösztönzőnek minősülnek. Ezek kizárólag az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás minőségének javítására fordíthatók. Ennek kapcsán látunk a piacon átrendeződést, az állományalapú forgalmazási díjak alkalmazása helyett a szolgáltatók egyszeri díjakat alkalmaznak.

A piaci szereplők többsége szerint az új szabályozás nagyon merev. Van mód a finomhangolásra?

Folyamatosan zajlik a finomhangolás, de ne felejtsük: a szabályozás célja a nagyobb átláthatóság és az erősebb befektetővédelem a pénzpiacokon. A MiFID II. komplexitását mutatja, hogy több mint negyven bizottsági rendelet kapcsolódik az új szabályozáshoz. Számos ESMA-iránymutatás könnyíti az alkalmazkodást, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is folyamatos válaszadással segít a részletekben eligazodni. Vannak olyan feladatok is, amelyekre haladékot kaptak a piaci szereplők, ilyen például az úgynevezett jogi azonosító (Legal Entity Identifier) alkalmazása.

Van arra becslés, hogy a MiFID II. implementálása mennyibe kerül

a szektornak?

Az átállás alapvetően az informatikai fejlesztések kapcsán teremtett érdemi beruházási igényt. Ezek nagy részén már túl vannak a szektor szereplői, bár akadnak még olyan szolgáltatók is, amelyeknél bizonyos területeken – köztük például a rendszeres internalizálásban – várható még beruházási igény. A digitalizáció révén ugyanakkor a szereplők hatékonyságjavulást érhetnek el, ami az új szabályok mellett is versenyképességi előny.

A magas költségek miatt sokan attól tartanak, hogy a szolgáltatók leépítik az elemzői stábot, és kizárólag a blue chipekre koncentrálnak majd.

Az átláthatóság jegyében a MiFID II. új szabályrendszere szerint az elemzőknek előre meg kell határozniuk az elemzések árát. A további tájékozódásban viszont segíthet többek között a Budapesti Értéktőzsde egy tavaly indult programja is, amely a kis és közepes tőkeértékű vállalatok részvényeinek elemzését támogatja.

Azt tapasztaljuk, hogy nehezebb szóra bírni az elemzőket. Ez is a MiFID hozadéka?

Nem. A jegybank az elemzések – de akár egy médiamegjelenés – tartalma alapján kizárólag azt vizsgálja, hogy esetleg felmerülhet-e szabálytalanság, például tiltott piacbefolyásolás.

Vizsgálják az elemzések objektivitását?

Természetesen. Folyamatosan monitorozzuk a piacot, ami kiterjed a kibocsátói közzétételekre és az elemzésekre is. Ezek alapján indulnak szükség esetén a piacfelügyeleti eljárások.

A figyelem a hazai papírokat

érintő nemzetközi elemzésekre

is kiterjed?

Ehhez is megvan az MNB-nek a hatásköre és az eszköztára is, amihez a világ értékpapír-felügyeleteit tömörítő nemzetközi szakmai szervezet, az IOSCO révén kötött nemzetközi felügyeleti együttműködési megállapodások nyújtanak támogatást.

A határon átnyúló szolgáltatókkal rendre meggyűlik a hazai ügyfelek baja. Nem lehet végleg bezárni a kiskapukat?

Az MNB részéről folyamatos az együttműködés a társhatóságokkal. El kell különíteni azokat a szolgáltatókat, amelyek külföldiek ugyan, de uniós felügyeleti engedéllyel rendelkeznek, s velük szemben a felügyelési keretrendszerben lehet fellépni. Problémásabbak az engedély nélkül működő cégek. Velük szemben a nyilvánosság erejével is fellépünk, a lehető legkorábban tájékoztatjuk a közvéleményt, felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, rendellenességekre. Két éve egy törvénymódosítás révén kiszorítottuk itthonról a megbízó nélküli, gyakorta jogosulatlan szolgáltatóknak dolgozó tőkepiaci ügynököket. Idén januártól pedig – kezdeményezésünkre – három év szabadságvesztéssel járó bűncselekménynek minősül a jogosulatlan szolgáltatást közvetítő tevékenység is. Sajtó, hirdetési és fórumfigyelési tevékenységünk révén folyamatosan monitorozzuk az esetleges jogosulatlan szolgáltatókat. Kulcsszavak alapján keressük őket, de felderítésükben segítenek a lakossági bejelentések is.

Ennek ellenére sokan rendre belesétálnak a csapdába. Nem tanul a piac?

Vannak olyan befektetők, akik a döntésük előtt nem ellenőrzik a szolgáltatót, pedig az MNB honlapján is rendelkezésre áll az információ. Sajnos olyan befektetők is akadnak, akik több tízmillió forintot bíznak ilyen kétes hátterű cégre. Előfordul, hogy különböző jogosulatlan társaságokkal szembeni eljárásaink során ugyanazzal a befektetővel találkozunk.

A helyi és az uniós szabályozás folyamatos szigorodása mellett fennáll annak kockázata, hogy megismétlődjenek a brókerbotrányként emlegetett események?

A hazai tőkepiac biztonságos, ezt a tőkepiaci jogszabályi és felügyelési szigorítások szavatolják. A jegybank értékpapírszámla-lekérdező rendszere (ÉSZLA) révén a befektetők maguk is havi rendszerességgel nyomon követhetik befektetéseiket is, s azok egyenlegét. Dolgozunk azon, hogy még felhasználóbarátabbá tegyük az ÉSZLA-t. Emellett erősödtek az MNB felügyelési jogosítványai, nőtt a könyvvizsgálók felelőssége, erősödtek a belső védelmi vonalak, és 100 ezer euróra nőtt a befektetővédelmi garanciarendszer kifizetési értékhatára.

Az IOSCO a napokban Budapesten tartja éves konferenciáját. Mekkora ennek a jelentősége?

Az MNB aktív nemzetközi munkájának elismerése, hogy az IOSCO – Közép-Európában elsőként – Budapesten tartja konferenciáját. A legnagyobb tőkepiaci szereplők, felügyeleti hatóságok – köztük az amerikai, a brit vagy a német – vezetői a vendégeink, 400-500 résztvevővel számolunk.

Mi az IOSCO elsődleges feladata?

Az IOSCO egyfelől sztenderdeket, normákat alkot a világ tőkepiacainak, másrészt azokat a multilaterális vagy kétoldalú együttműködési megállapodásokat gondozza, amelyek révén a tagállamok bármelyikében ugyanazon irányelv mentén lehet eljárni. Felügyeleti vizsgálatok során adatokat oszthatunk meg egymással, határon átnyúló tőkepiaci intézményeknél akár közös felügyeleti vizsgálatot is végezhetünk.

Az egyik napirendi pont a mesterséges intelligencia, a robotok szerepe. Mekkora ezek súlya

a tőkepiacokon?

Egyre több területen alkalmaznak mesterséges intelligenciát, például az automatizált kereskedés vagy a robotok által végzett befektetési tanácsadás során. Utóbbi itthon a külföldi szolgáltatók által érhető el, de széles körben még nem terjedt el. Ahogy a pénzügyi szolgáltatóknál, úgy a tőkepiacon is gyorsan terjednek az úgynevezett sharing economyn alapuló megoldások, amivel a piacfelügyeletnek is lépést kell tartania.

Ez mekkora kihívás a felügyeletnek?

A túl szigorú korlátozás és az ügyfelek biztonságát szem elől tévesztő teljes liberalizmus közti középút megtalálása a cél. Az európai piacok egyszerű elérhetősége miatt ugyanis könnyen kialakulhat egyfajta felügyeleti arbitrázs, azaz az innovációnak teret adó, észszerűen szabályozott tagállam előnyre tudna szert tenni. Ennek érdekében hoztuk létre a felügyeleti innovációs platformot, ahol a fintech piac szabályozását célzó keretrendszer, a regulatory sandbox bevezetésén dolgozunk.

Mi a felügyelet álláspontja a kriptodevizákkal kapcsolatban?

A nemzetközi szabályozás szerint ezek ma nem számítanak pénzügyi eszközöknek, kibocsátásuk, bányászatuk nem tartozik a pénzügyi felügyeletekhez. Ezek a termékek igen nagy kockázatot hordoznak, ezért fokozott figyelmet igényelnek. Lehet egyébként olyan technológiai elemük – például a blockchain technológia –, amelyet a kriptovalutáktól függetlenül akár a szabályozott tőkepiac bizonyos szereplői is alkalmazhatnak, akár már a közeljövőben. Idén márciusban egyébként Buenos Airesben gyűltek össze a G20-ak, és megállapodtak arról, hogy kidolgoznak egy javaslatot a kriptovaluták szabályozására. Konkrétumok nyárra várhatók. Az IOSCO-rendezvény első három napja ugyan zárt körű, különböző bizottságokban, plenáris üléseken folyik a szakmai munka, ám a második, nyilvános részében sok, a tőkepiacot is érintő változásról, új termékekről is szó esik majd. Önálló panelt kap a fintech, de szó esik majd a passzív-aktív alapkezelési stratégiákról és a kkv-k tőkepiaci finanszírozásáról is.

Itthon is egyre nagyobb szerepet szánnak a kkv-knak. Mit tud tenni a felügyelet, hogy jó minőségű részvények jelenjenek meg

a parketten?

A tőkepiacra lépés akkor lesz sikeres, ha a társaság megfelelő életciklusában történik. A mi feladatunk az, hogy megfelelő transzparenciát biztosítsunk a befektetőknek, hogy a részvényesek tisztán lássák a társaság pénzügyi helyzetét, terveit. Nem feladatunk viszont megítélni, hogy jó vagy rossz befektetési célpont-e az adott kibocsátó. Egy kkv piacra lépése természetesen nagyobb befektetési kockázattal jár, mint egy érettebb társaság részvényei, ám éppen ezért nagyobb hozamelvárással is párosul. A Magyar Nemzeti Bank „kapuőri” szerepe az elmúlt években kifejezetten sikeres volt a nem átlátható cégek tőzsdére lépésének megakadályozásában, illetve a már a szabályozott piacon lévők körében a megfelelő tájékoztatás kikényszerítésében. Utóbbit akár a cég papírjainak felfüggesztésével értük el, de arra is volt példa, hogy a BÉT törölte a részvényeket a terméklistáról.

(Az IOSCO-konferenciáról

részletek a 13. oldalon.)