A hitelezés lehet az áfaemelés nyertese
Lezárulhatnak a találgatások arról, mekkora lesz a lakáspiaci áfakulcs 2019 után. Varga Mihály pénzügyminiszter egy rádióinterjúban világosan kijelentette: a kormány nem tervezi az adókedvezmény meghosszabbítását. A változtatások több tőzsdei társaságra is hatással lesznek, köztük a Masterplastra, a Duna House-ra és a jelzálog-hitelezésben aktív bankokra. „Az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfa eltörlése kettős hatással lehet az ingatlanpiacra” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A fejlesztői oldal a magasabb áfaterhek nagyobb részét az ügyfelekre fogja hárítani, ez már önmagában is árnövelő tényező, emellett a projektek várható csökkenése miatt a szűkülő kínálat is tovább emeli az árakat.
Az új építésű lakásokról lemaradó vagy a magas árakat megfizetni képtelen fővárosi kereslet a használt lakások piacán jelenhet meg, ezért ott is további drágulás jöhet – tette hozzá. Az áremelkedés várható mértékére egyelőre nincsenek pontos kalkulációk, az viszont valószínű, hogy 2020 elejéig pörögni fog a lakáspiac. Az is kézenfekvő, hogy a 2020 után lezáruló fejlesztési projektekbe csupán a nagyobb ingatlanfejlesztők vágnak bele, a kisebb-közepes cégeknek nehézséget okoz építőipari kapacitásokat lekötni a 2020 utáni időszakra. Benedikt Károly szerint a piaci szereplők szeretnék, ha a kormány valahogyan kompenzálná őket, például a CSOK kiterjesztésével, bár egy ilyen intézkedés hatása kétséges egy olyan piacon, ahol szűkös a kínálat. A cégnél kiemelték, az áfakulcskedvezménynek pozitív volt a hatása a lakásállomány minőségi megújulására, a folyamat viszont 2020-tól lelassulhat. A Duna House később elemzi az intézkedés hatását a hitelközvetítői üzletágra, az viszont biztos, hogy az új építésű lakások drágulása miatt több kölcsönre lesz szükségük a vásárlóknak.
Az MNB lakáspiaci jelentéséből kiderül, a fővárosban az idén és jövőre tetőzhetnek az újlakás-átadások, a fejlesztők 2018-ban 8,8 ezer, jövőre tízezer új lakás átadását tervezik, szemben a tavalyi 2800-zal. A Budapesten épülő lakások 63 százalékánál csúszik az átadás. Régiós összevetésben Romániában 5 százalékos az új lakások eladását terhelő áfa, a lengyeleknél 8, Szlovéniában 9,5 százalék az adókulcs. Ausztria és Szlovákia 20 százalékos áfát alkalmaz. A hazai bankok lakáscélra mintegy 40 százalékkal több hitelt nyújtottak tavaly, mint egy évvel előtte. Ez a volumen már a válság előtti, 2008-as érték háromnegyedét teszi ki. Tavaly a lakáspiaci adásvételek 45 százalékánál vettek fel hitelt, összesen 650 milliárd forintnyi lakáskölcsönt folyósítottak a hitelintézetek, és az MNB további bővülést vár a hitelezésben.
„Mivel több tényező befolyásolja a hitelezés felfutását, ezért ezt nem próbáljuk meg megbecsülni. Mivel az újlakás-vásárlási hitelpiac a teljes lakáspiacon belül mindössze nagyjából 10 százalékos súlyt képvisel, ezért az alacsonyabb áfakulcs valószínűleg kismértékben járult hozzá a piac növekedéséhez, így a várható áfaemelés is csak csekély mértékben lehet visszatartó erő a hitelezésbővülés tekintetében” – erősíti meg az OTP.
„A Masterplast számára is fontos, de nem elsődleges piaci szegmensben kétségtelenül nagy változás várható, ha megszűnik az áfakedvezmény az új lakásokra, de ez nem feltétlenül negatív a számunkra” – mondta a Világgazdaságnak Nagy Richárd, a társaság nemzetközimarketing- és PR-vezetője. – A növekedés üteme biztosan csökkenni fog az új építésű szegmensben, de ez friss lendületet adhat a felújítási piacnak és az energiahatékonyságra fókuszáló beruházásoknak, amelyekben hagyományosan erősek a Masterplast pozíciói. A mostani túlfűtött helyzet hosszú távon egyébként sem fenntartható” – fűzte hozzá. A társaság arra számít, hogy Magyarországon az eredményesség megmarad, a kelet-közép-európai piacon pedig nem várnak nagyobb szabályozói változást.
