A magyar részvényeket minimálisan érintheti a negyedéves átrendezés
Az MSCI feltörekvő piaci indexének negyedéves átsúlyozását augusztus 13-án, hétfőn éjjel jelentik be. A magyar papírokat előreláthatóan nem érinti majd érdemben a döntés, mindössze enyhe súlycsökkenésre lehet számítani. „A negyedévvel korábbi átsúlyozásnál A sorozatú, azaz a sanghaji tőzsdén jegyzett kínai papírok kerültek be a mutatóba. A közkézhányaddal kiigazított kapitalizáció alapján számolt eredeti súlyuknak csupán a 2,5 százalékát vették figyelembe a kínai piac sajátosságai miatt. Az ázsiai ország részvényeit a nem teljesen nyitott piac, a devizakorlátozások és a külföldiek által birtokolható kínai részvények limitje miatt kezelték így. Most a 2,5 százalékos határt felemelik 5 százalékra, ami azzal jár, hogy a már bent lévő többi részvény, így a magyar papírok súlya is csökken. A kínai papírok teljes súlyú figyelembevételére még minden bizonnyal nagyon sokáig nem kerül sor” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője. A kínai papírok megjelenése többletforgalmat hoz a piacra. A hongkongi tőzsdén jegyzett részvények az ottani nyitott szabályozás miatt már régóta részei az indexeknek.
A bejelentés után hetekkel, szeptember 3-án lép életbe az új súlyozás, így az előző kereskedési nap zárószakaszában, azaz augusztus 31-én várható nagyobb forgalom. Ez nagyságrendileg az előző napok átlagforgalmának két-háromszorosa szokott lenni. „Az ETF-ek, azaz a tőzsdén forgó indexkövető befektetési alapok kezelői így tudják elérni, hogy az életbelépés napján már piacnyitáskor a megfelelő súlyokkal szerepeljenek a papírok az indexekben. A forgalom növekedésében szerepet játszik, hogy nemcsak az indexkövető ETF-ek, hanem más piaci szereplők is ilyenkor szoktak nagyobb részvénycsomagokat eladni” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Legutóbb június 1-jén léptek életbe új MSCI-súlyok, így május 31-én, a zárószakaszban volt kiugróan magas, 37,7 milliárd forint a forgalom. Ez az előző napok átlagos forgalmának több mint háromszorosa. Igaz, akkor az OTP súlya 6 százalékkal csökkent, mert a szabad közkézhányada 85-ről 80 százalékra ment le.
Mivel azóta a magyar papíroknál nem történt e téren változás, ilyen hatásra most nem lehet számítani.
A magyar részvények feltörekvő piaci indexen belüli pontos súlyát nem teszi nyilvánossá az MSCI, de piaci szereplők szerint mindössze tized százalékos a szerepük. Az OTP, a Mol és a Richter a standard indexben van, míg a Magyar Telekom a Small Cap mutatóban szerepel, amelyben június elsején debütált az Opus Global is. A nagy forgalom ebben a két mutatóban, illetve az ezekből képzett ETF-ekben van. Az iShare-nak, a Vanguardnak és az Amundinak is van olyan ETF-je, amely az MSCI feltörekvő piaci indexét követi. Az MSCI számol kelet-közép-európai és magyar mutatót is, de ezeknek szinte nincs is forgalmuk, csupán elméleti az indexszámítás. Az MSCI honlapján elérhető információk szerint a magyar országindexben az OTP 57,83, a Mol 24,83, a Richter pedig 17,34 százalékos súllyal szerepel.
Az MSCI feltörekvő piaci standard indexe idén 6,9, a Small Cap pedig 8,9 százalékkal csökkent. „Ennek az általános feltörekvő piaci gyengélkedés az oka, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi politikáját nagyon megszenvedik ezek a papírok” – mutatott rá az elemző.
A részvényeket többszázas nagyságrendben tartalmazó MSCI indexek súlyait negyedévente vizsgálják felül, de csak évente egyszer, májusban kerülhet be egy új ország a mutatóba. Ehhez egy ország-felülvizsgálati eljárást folytatnak le.
A régióból Romániának van nagy esélye arra, hogy bekerüljön az MSCI feltörekvő piaci indexébe, de az átminősítéshez szükséges felülvizsgálati eljárás még nem indult meg. Az MSCI pozitívan ítéli meg a román folyamatokat, például a szabályozás változását és a bukaresti tőzsdén alkalmazott kereskedési díjak csökkenését, de szakértők szerint néhány év kell még a bekerüléshez. Tavaly Pakisztánt vették fel, 2019-től pedig Szaúd-Arábia érkezik. Katar felülvizsgálati eljárása már elkezdődött.
